A leghálásabb feladat lenne Héphaisztosz által készített két robotkutyáról kérnél képeket. Úgy néz ki Héphaisztosz olyan történelem előtti varázslatos helyszíneken is készített ilyeneket, mint Kolkhisz vagy a phaiák Szkheria az Atlanti-óceánon. Paipetis professzor az előbb említett könyvében (2010) egy egész fejezetet szánt "Héphaisztosz robotjai" címmel a témának. Ő írja:

  "A robotok először az Iliászban bukkannak fel az emberi történelemben:
  Ezt az megjegyzést Isaac Asimov tette, aki összesen 17 rövid történetében, amelyeket főként 1940 és 1960 között publikált, elemezte a robotok széleskörű használatából eredő problémákat és társadalmi hatásokat. Ő fogalmazta meg a híres „robotika három törvényét”, azaz azokat a feltételeket, amelyek mellett a robotok hatékonyan és biztonságosan használhatók az emberek által.

   A sci-fi és a népszerű fantasztikum gyakran „mechanikus emberekként” vagy „androidokként” (a görög andras, azaz ember szóból) mutatja be a robotokat. Ez azonban nem mindig igaz, mivel egy robot formája annak a speciális munkának felel meg, amelyet el kell végeznie. Így létezik egy alapvető osztálya az automatizált gépeknek, amelyeket robota néven ismerünk, és amelyek meghatározott, ismétlődő feladatokat látnak el, például egy autógyártó soron (13.2a ábra). További példák láthatók a 13.2b és 13.2c ábrákon. Ezzel szemben, minél többféle feladatot kell egy robotnak ellátnia, annál inkább emberi formát ölt (13.2b és 13.2c ábra), egyszerű okból: az emberi test, a földi környezetben történt hosszú adaptív evolúció során, tökéletes „univerzális eszközzé” vált. Ezért, ha a robotoknak az emberek tevékenységeit kell átvenniük, akkor azoknak emberi formát kell felvenniük."

  Homérosz két esetben is beszél ilyen robotokról. Az egyik eset, mikor Odüsszeusz az atlantiszi phaiák király, Alkinoosz palotájához ment, a hatalmas kapu két oldalán egy-egy fémből készült őrkutya (szelindek, masztiff) állt.

   "Az Alkinóusz arany-ezüst masztiffjai.
   Az Odüsszeiában két aranyból és ezüstből készült őrzőmasztiff, amelyeket Héphaisztosz készített, Alkinóusz phaiák király fényűző palotájának kapuőrei voltak. Ezeknek a robotoknak nem túl egyszerű vagy ismétlődő feladatot szántak, hanem meglehetősen bonyolultat. Valójában minden tekintetben úgy kellett viselkedniük, mint valódi masztiffoknak, akik a palotát őrzik, ugyanakkor ellenállónak kellett maradniuk olyan támadásokkal szemben, amelyekkel valódi állatok nem tudtak volna megbirkózni." (Paipetis). Athéné elhagyta Szkheriát:

"....Eközben Odüsszeusz
Alkinoosz híres házához eredt; szive hosszan
hányódott, míg állt s nem lépett ércküszöbére.
Mert villant a sugár, valamint a napé vagy a holdé,
nagyszivü Alkinoosz meredektetejű palotáján.
Ércfala húzódott a küszöbtől erre meg arra
végig a ház-sarkig, lazuros szép bástyaszegéllyel;
és arany ajtók fogták közre erős palotáját;
ércküszöbön magasodtak az ajtószárnyak ezüstből,
és a szemöldökfájuk ezüst, karikájuk arany volt.
Kétoldalt szinarany meg ezüst ebek álltak előtte,

mit mind Héphaisztosz remekelt leleményes eszével,
hogy palotáját őrizzék a nagy Alkinoosznak;
és e kutyák soha meg nem öregszenek, élnek örökké." (Homérosz)