http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=167322912&t=9000303
Itt már idéztem Louis Charpentier Jakab és Compostelle misztériuma c. könyvének Tartésszosz rejtélye c. fejezetéből a csiszolt kőbalta kapcsán. Itt van még egy részlet a fejezetből:
"Mi volt tehát Tartésszosz? Legalábbis egy város, de valószínűbb, hogy egy terület, amely a Guadalquivir torkolatának közelében feküdt.
Az alluviális lerakódások mára teljesen elfedték, így nehéz felfedezni a pontos helyét.
Ismeretes azonban, hogy Cádíztól feljebb feküdt, ami a föníciaiak ősi Gadirja, később a rómaiak Gadese volt: ha hihetünk Platónnak, az Atlantisz istenétől, Poszeidóntól származó királyok két „legidősebb fiát” Atlasznak és Gadirnak hívták.
Atlasz a Gibraltári-szoros túloldalán, Antaeus országa, és ami a Cádíznál beljebb eső területeket illeti, ott van Andalúzia, amelyet ugyanazzal az ANT vagy AND gyökkel képeztek, mint Antaeust.
Emiatt egyesek azt állítják, hogy ebben az andalúziai Tartésszoszban egy olyan várost látnak, amelynek létrejötte az idők ködébe veszett, Platón Atlantiszát, vagy egy atlantiszi kolóniát az „özönvíz” előtt. Andalúzia hegyei, a Sierra Morena és a Sierra Nevada, az Atlaszhoz hasonlóan menedékhelyek lehettek; és a túlélők a víz visszahúzódásával visszatérhettek a síkságra… (Tingiz – Tangierben létezik egy „Noé” legenda, és az Espartel-fokot egykor Ampelusziának hívták: a szőlőhegynek).
Úgy tűnik, hogy legalábbis ami Tartésszosz városát illeti, egy félsziget volt, amely északon a Ligustica-tó, nyugaton az Atlanti-óceán és délen egy öböl között feküdt, amelyet később a Guadalquivir töltött ki. Lehetséges, hogy a neve baszk eredetű volt, és azt jelentette: „két mocsár között”: Tarte-Xili (minden fenntartással javasolt etimológia…).
A tartésszosziak tengerészek voltak, atlanti tengerészek, ami a hajóépítés és a kohászat ismeretét feltételezi, és egyes szerzők nem haboznak nekik tulajdonítani a bronz feltalálását i.e. 3500-3000 körül.
Ők voltak azok, akik a Brit-szigeteket Albion névvel keresztelték el, amely név a fehérség gondolatát hordozza. Érdemes megemlíteni egy albion törzs vagy nép létezését Galíciában, nem messze La Coruñától…
Mások a bronz feltalálását a hettitáknak, a kaukázusi hettitáknak tulajdonítják…
Természetesen ezt a bronzkornak nevezett időszakot megelőzte a rézkorszak: khalkolitikum, khalkozit, réz… És az aranyréz adná, görögül az aurichalcumot, egy atlantiszi fémet, amelynek természetéről Platón azt állította, hogy nem ismeri... … De a rézszögek elegendőek a nyílt tengeren való hajózáshoz. Ez azonban mindig kohászati kérdés.
A kohászat nem jelenti a hajózást, de a hajózás szinte szükségszerűen magában foglalja a kohászatot.
Nos, az őstörténet egy döntő pillanatában a Földközi-tenger vizein megjelentek a pelaszgok, a tenger felől érkező nép.
A Földközi-tengeren a „tengerről jött emberek” csak nyugatról, a Gibraltári-szoroson keresztül jöhetnek. A görögök számára ezek az emberek az „isteni pelaszgok”, felsőbbrendű lények, akiket ráadásul egyes görögök őseinek tartanak."
Itt az egyik legfontosabb dolog, mit Charpentier megállapít, hogy a hajózás mellett szükségszerűen megjelenik a kohászat is. Ugyanezért tette Schulten professzor az Ős-Tartésszosz alapítását 1920 körül az i.e. 3. évezred közepére. Ma viszont a kronológia hátrább szorult ez ügyben 1000-1500 évvel Utalok Salvador Rovira és Martina Renzi kutatók új tanulmányára: A fémgyártás korai technológiái az Ibériai-félszigeten (Early technologies for metal production in the Iberian Peninsula, 2017).
Régen azt tanították, hogy a "fény" keletről jött, értsd a civilizációt. Charpentier és mások ennek voltak bátrak ellentmondani. Nyugatról jöttek olyan népek (pelaszgok, ligurok, stb.), akik letelepedtek Keleten, ahol civilizációk keletkeztek később. Hogy lehet, hogy a bronz a legtávolabbi lakott nyugati földön jelent meg először? Sztrabón 2000 éve azt írta, a turdetánok (tartésszosziak utódai) 6000 éves könyvekkel rendelkeznek. Tartésszosz azonban kevés ahhoz, hogy egy civilizációt beindítson, de tőle nyugatra csak az óceán van... (ma legalábbis).
