Motenegró gumicsónakkal #2: strandolás
Valószínűleg személyfüggő, de nekünk alapvetően a bójákkal nem kijelölt, kevésbé kiépített strandok tetszenek, nem pedig azok, ahol sok ember zsúfolódik össze napágyakon és üvölt a bóvli zene, a darazsak pedig rajokban köröznek a szemetesek körül. Ebből adódóan eleve inkább a kisebb, eldugottabb strandokat kerestük és sok kellemes helyet találtunk. Mivel az öbölben sok helyen folyik bele patak a tengerbe, ezeket érdemes figyelni, mert a patakok a torkolatoktól viszonylag nagy távolságra is képesek elhűteni a tengervizet. A morinji strand például hiába lassan mélyülő, gyerekbarát hely, legalább 2-3 fokkal hidegebb a vize az átlagnál, ráadásul az áramlatoknak köszönhetően rohamokban jönnek "hidegfrontok". A Morinji-öbölnek azonban vannak előnyei is: azt tapasztaltuk, hogy szeles, hullámok napokon itt a legkisebbek a hullámok, strandolásra - főleg kisgyerekkel - a legpraktikusabb:






A Risani-öböl ezzel szemben egy csepp Horvátország, legalábbis a víz, a meder és a part sokkal inkább emlékeztet a horvát tengerpartra, mint a Kotori-öböl többi részére: világosabb a víz, kopárabbak a sziklák, jobban látszanak a halak a vízben. Érdkes, hogy ránézésre hiába nyugodt a víztest, mégis helyenként olyan erős áramlás jellemzi a tengert, hogy a kicsit beljebb úszva simán elsodor a víz, olyan, mint ha a Dunán úszna árral szemben az ember. A Risani-öböl nagy előnye, hogy nem nagyon találkoztunk akkora tömegekkel, mint a többi öbölben (kedvenc szabadstrandunk itt a Bolnicka Plaza lett). Érdekes látvány volt ebből az öbölből, hogy egyesek hajója alig kisebb, mint a kétemeletes háza...





A Kamenari-szoros egyike a Kotori-öböl két szorosának, ahol elvileg sebességkorlátozás van érvényben a hajókra nézve, a gyakorlatban viszont ugyanúgy nyélgázon közlekedik mindenki, mint máshol. Ez a szoros a legforgalmasabb szakasza az öbölnek, hiszen a szoroson átérve található a két ikonikus sziget, illetve erre halad át minden turista sportboat, ami a Kék-barlanghoz és a tengeralattjáró bázisokhoz viszi a turistákat. Ennek megfelelően folyamatos a forgalom, néha várni is kell, hogy át tudjon érni az ember egyik felére a másikra, annyi hajó jár itt napközben. Kamenarinál pedig a folyamatosan ingázó kompokat is kerülgetni kell, olyan sűrű a menetrendjük napközben. Szóval viszonylag zsúfolt a víztest, ennek ellenére (vagy pont ezért?) a strandok errefelé nem annyira tömöttek. Sok helyen fű van a medren, így a horgonyzás trükkös lehet (nem feltétlenül kapaszkodik meg jól a horgony), főleg amiatt, hogy megfigyelésem szerint errefelé a többi szakaszhoz képest mindig élénkebb a szél és nagyobbak a hullámok:





A Tivati-öböl a legnagyobb kiterjedésű öböl, nehéz lenne egyetlen mondattal jellemezni, hiszen keleti és nyugati oldala között sok különbség van, a déli részéről nem is beszélve. Összességében az volt vele a tapasztalatunk, hogy itt mindig kimondottan nagyok a hullámok, nehéz haladni kis csónakkal és sok vizet fog beverni. Modern vidék ez, a nyugati végében a Portonovi Marina, keleti felén pedig a itt található a Porto Montenegro óriáskikötők találhatók, ahol mindig lehet látni pár igazán extravagáns hajót, amiért érdemes lassítani és szemügyre venni. Mindkét helyen tankolni is lehet, de ezt nem próbáltam ki, a 24 literes kültankot mindig szárazföldi benzinkúton töltöttem (a "mindig" gyakorlatilag 2 alkalmat jelent, 50 liter elég volt 10 napra a kis csónakunknak). A nagy hullámok miatt sem a strandolás, sem a kikötés nem volt élvezetes, az egyik helyen annyira dobálta a csónakot (étteremnél álltunk meg), hogy "éveket öregedtek" a kirakott fenderek. Az öböl tagadhatatlan nagy előnye, hogy a közúton mindkét partján délután menetrendszerint érkező dugó teljesen elkerülhető. Korábbi években sikerült mindkét oldalon órákat araszolni, csónakkal ez nem létező dolog, mindig van hol kikötni, a part közelében pedig mindig minden van: bolt, gyógyszertár, étterem stb.



A Kotori-öbölben (mármint a szószerinti belső öbölben) két dolog biztos: találkozol óriási tengerjáró luxushajókkal, másrészt rájössz, hogy milyen sok látnivaló akad Kotor városán kívül is (bár Kotor ettől függetlenül szerintem kötelező program, még a tömeg ellenére is). Nem is a várost emelném ki, hanem egyrészt a keleti oldalon Dobrotát, mivel nagyon kellemes strandjai és parti éttermei vannak (több helyen műanyag úszó stéges kikötési lehetőséggel):



Másrészt az öböl nyugati oldalán Prcanjt, ami talán a leglátványosabb módon őrzi a velencei fennhatóság emlékeit, nincsenek tömegek, nagyszerű múzeumok és építészeti mesterművek tekinthetők meg, és a tenger irányából is sok szép részlet látszik:




És az öblön túl is érdemes kiemelni két "strandot", melyek a nyílt tengerről közelíthetők meg: az egyik az Arany-öböl (Zlatna uvala), a másik maga a Kék-barlang és környéke, bár ez utóbbiról külön posztban fogok majd beszámolni. Az Arany-öböl a barlanghoz legközelebb található, kristálytiszta vízű keskeny és kicsi öböl, ahová sokan betérnek a barlanghoz látogatók közül. Érdemes is, meleg és viszonylag csendes a vize, tisztán látszik a meder, szépek a halak (több búvárt is láttunk itt), hangulatos a környék. Aki saját csónakkal megy a barlanghoz, ezt a helyet feltétlenül illessze be a napirendi pontok közé:



Ha jól nézem, már csak a Hercegnovi-öböllel vagyok adós, de arról is külön számolok be, szárazföldi (de hajós vonatkozású) szépségei kapcsán.