Szépen fejlődött Magyarország ebben a 20 évben, elég végignézni az embereken, autókon, házakon, közterületeken.

 

 

Aha a Fideszes agymosas es Orban hit erdemenye...

 

 

 

https://index.hu/velemeny/2024/04/29/unios-tagsag-fejlodes-nyugat-gdp-lemaradas/

 

 

Elég csak megnéznünk Románia és Ukrajna különbségét: a ’90-es évek elején azonos szintről indultak, majd Románia 2007-es taggá válása után kilőtt a fejlődésben, és ma már több mutatóban hazánkkal került egy szintre.

 

 

Mi magasabbról indultunk, hiszen a Kádár-kornak katasztrofális örökségévé vált az az adósságállomány, amely egy főre vetítve nálunk érte el a legmagasabb szintet. Ebből finanszírozták a szocializmus fenntarthatatlan jóléti kiadásait, ezért válhattunk mi a pártállamok „legvidámabb barakkjává”. Tehát bajunk akadt elég, de ezzel együtt mégis a tagjelölt országokat tekintve a kétezres évek elejére az országjelentések minket említettek mindig követendő példaként. Magyarország egyfajta mintaállamként, a posztkommunista átmenet sikertörténeteként szerepelt mindenhol a csatlakozás időszakában. Ezekre a tényekre alapozom tehát azt a véleményemet, amely szerint az 1988–90 és a 2004 közötti időszakban minden nehézség mellett a többi, hasonló körülmények közül érkező ország között mi számítottunk a legsikeresebbnek több szempont alapján is. Elismerésre méltó teljesítményünk független a különböző kormányok politikai hovatartozásától, hiszen a számtalan nehézség mellett ez az eredmény egyaránt köszönhető az Antall- és Boross-, a Horn- és az Orbán-kabineteknek.

Ha ilyen ígéretesen zártuk a ’90-es éveket, akkor hogyan lehetséges, hogy az elmúlt 20 év minden hatalmas előnye mellett mégis elveszítettük vezető pozíciónkat a hasonló helyzetből induló országokhoz képest?

 

• A csatlakozásunk idején Magyarország a régió harmadik legmagasabb nemzeti össztermékével vált taggá: csak Szlovénia és Csehország előzött meg minket. A friss adatok szerint a mögöttünk álló két évtizedben nem sikerült behoznunk őket, sőt megelőzött minket Észtország, Litvánia és Lengyelország is, és éppen beért bennünket Románia.

 

Szinte teljesen hasonló adatokat látunk a versenyképesség tekintetében, míg a kormányzás minőségében az első helyünket veszítettük el.

 

• Itt 2004-ben, a csatlakozás pillanatában az élen álltunk, ma a 8. helyen vagyunk, csak Horvátország, Románia és Bulgária található mögöttünk.
• A magyar nemzeti össztermék az elmúlt időszakban 76 százalékkal nőtt, míg a három másik visegrádi országé 140 százalékkal.

 

A különböző adatok hasonló képet festenek: egyértelműen nem tudtuk jól kihasználni a lehetőségeinket, és ez a tény is politikai oldalaktól független, hiszen érinti a Medgyessy-, a Gyurcsány- és a kétharmados Orbán-kormányokat egyaránt.