Libbantaknak egy kis  okítás a gazdasági összefüggésekről:

De vannak még számaim – miközben mi Magyarországon azon kesergünk, hogy az elmúlt bő tíz év bődületes foglalkoztatás-növekedése, korábban segélyen eltartott, alacsony képzettségű emberek munkaerőpiaci belépése közben évente mindössze 1 százaléknyi termelékenység-növekedést tudott átlagosan a magyar gazdaság, Németországban ez a szám 0,3 százalék volt a 2012-2022 között eltelt tíz évben. A világ legnagyobb állami befektetési alapja, a norvég nyugdíjalap 1,6 billió dollár fölött diszponáló vezére, Nicolai Tangen nemrég a Financial Timesnak jelentette be, hogy egyre kevesebb értelme van Európában befektetni, inkább Amerikába viszi a pénzt, abban van a vitamin. Mi ugyanis lusták volnánk állítólag, meg jövőképtelenek.

Ami egy tragédia. Másokat a koffeinmérgezés tart ébren éjjel, engem a német gazdaság horrorisztikus számai.

Úgy tűnik, Magyarországon sem mindenki érti az összefüggést a német gazdaság egyre nyilvánvalóbb hanyatlása és a saját sorsunk között. Mintha nem lenne világos, hogy akkor, amikor a magyar jobboldal a bruttó 1,7 milliós átlagkeresetet produkáló német gazdaságért aggódik, az nem terelés az itthoni gazdasági nehézségekről, és nem is valamiféle Nyugat-ellenes propaganda. Nem – a német gazdaság jövője azért ekkora téma nekünk, mert a gazdaságunk jelenlegi szerkezete mellett a magyar (szlovák, cseh) felzárkózás múlik rajta.

Ahhoz, hogy egy átlagos magyar bruttó egymilliót keressen, jelen állás szerint csak a német gazdaság magához térésén keresztül vezet út.

https://mandiner.hu/kulfold/2024/04/egyperces-nema-felallast-bitte-schon-nemetorszagert