The brothers of Christ

 

Jézus "testvérei"

 

 

Márk 6:3-ban Jakab, József, Júdás és Simon van adelphoi-nak nevezve. De őket Máriának, Klopás feleségének fiainak is nevezik (Máté 27:56 Márk 15:40, János 19:25). Ezt Máriát is a Boldogságos Szűz Mária „testvérének” hívják (János 19:25); ez arra utal, hogy ő unokatestvér vagy más nem testvéri rokon volt, mivel két testvérnek valószínűleg nem lenne mindkettőnek Mária neve. Máshol (Máté 13:55–56, Márk 6:3), Simon, Júdás, Jákob, József és a „nővérek” mind ugyanazzal a görög szóval vannak leírva, mint az előző példák (adelphoi). Mivel tudjuk, hogy Jákob és József nem Jézus vér szerinti testvérei, a Máté 13:55-ben szereplő szó legésszerűbb értelmezése az, hogy „unokatestvérek”.

Tehát az a Jakab és József, akiket Márk 6:3 első helyen említ, egy másik Mária fiai. Márk 15:40 ugyanis azt írja, hogy a kereszt alatt, a többi asszony között ott volt Mária, az ifjabb Jakab és József anyja. Máté (27:61; 28:1) ugyanezt az asszonyt a „másik Mária” névvel illeti. Ha tehát Jakab és József nem Mária fiai, akkor az utána következők még kevésbé. 

Az az erőszakos föllépés Jézussal szemben, amit Márk 3:31-35 és János 7:2-5 említ, egy ókori, közelkeleti kultúrában fiatalabb testvérek részéről elképzelhetetlen. Ha pedig idősebbek voltak, nem lehettek Mária gyermekei.

A „testvérek” kifejezés az Írásban széles körű rokonsági és egyéb kapcsolatokat jelöl, így a szó önmagában semmit sem bizonyít.

A belső bibliai bizonyítékok nagy része azt is sugallja, hogy Jézusnak nem voltak testvérei, ezért még Luther és Kálvin is egyetértett a katolikus állásponttal. A „testvérek” szó bibliai példái, amelyek valami mást jelentenek, mint a „testvérek”, számosak: nemzetiség (Róma 9:3), szomszéd (Lukács 10:29), közös érdeklődésűek (Máté 5:47), közös elhívásúak (Jelenések 22:9), az egész emberiség (Máté 25:40), tanítványok (Máté 12:49–50, 23:1; János 20:17), az összes keresztény (Róma 1:13), és így tovább. Ezt a széles körű használatot mind a héber, mind a görög (és, már ami azt illeti, számos modern) nyelvben is megtaláljuk.

A héberek is gyakran használták a „testvér” szót általános „rokonnak” jelölésére. Máté 13:55-ben Jákob és József (Simon és Júdás mellett) Jézus „testvéreiként” vannak leírva. De őket Máriának, Klopás feleségének fiainak is nevezik (Máté 27:56 Márk 15:40, János 19:25). Ezt Máriát is a Boldogságos Szűz Mária „testvérének” hívják (János 19:25); ez arra utal, hogy ő unokatestvér vagy más nem testvéri rokon volt, mivel két testvérnek valószínűleg nem lenne mindkettőnek Mária neve. Máshol (Máté 13:55–56, Márk 6:3), Simon, Júdás, Jákob, József és a „nővérek” mind ugyanazzal a görög szóval vannak leírva, mint az előző példák (adelphoi). Mivel tudjuk, hogy Jákob és József nem Jézus vér szerinti testvérei, a Máté 13:55-ben szereplő szó legésszerűbb értelmezése az, hogy „unokatestvérek”.

A Jézus másik két név szerint említett „testvérének” esetében, Júdás a levelének elején „Jézus Krisztus szolgájaként és Jákob testvéréként” azonosítja magát, ami rendkívül furcsa lenne, ha valójában Jézus, a mi Urunk vér szerinti testvére lenne. Így sokkal valószínűbb, hogy ő Jákob vér szerinti testvére és Jézus unokatestvére volt. A negyedik „testvér”, Simon, vagy Simeon, a második századi történész, Hegeszippusz, Eusebiosz által idézve állítja, hogy ő is Klopás fia volt, tehát Jézus unokatestvére. Ez valószínűleg mind a négyüket unokatestvéreknek számít.

Lukács 2:41-51-ben a tizenkét éves Jézust a Templomba viszik, de az állítólagos több testvére sehol sem található a történetben. Sem a kereszt alatt nem látjuk őket, ahol Jézus anyját a Szeretett Tanítvány gondjaira bízza (János 19:27) – nem az állítólagos testvérei közül valamelyiknek.

A katolikusokat gyakran kérdezik, miért olyan fontos ez a tanítás. A Biblia tanításának (amint a katolikusok és sok más keresztény hiszi) egyszerű megtartása mellett az egyik oka a szűz születés doktrínájának megőrzése, és így közvetve az Megtestesülésé. Ha Máriának más gyermekei születtek volna a szokásos módon, akkor mindenki tudná, hogy természetes úton fogant gyermekeket, és fennállna a lehetőség, hogy tagadják Jézus születésének természetfeletti voltát. Az, hogy egész életében szűz maradt, kiemeli Jézus fogantatásának rendkívüli csodáját.

 

Hol is írja """világosan""" a Biblia, hogy ezek konkrétan Máriának a gyermekei, és Jézusnak a """"féltestvérei""" voltak? A „testvér” (görögül: adelphosz) szó a görög nyelvben nem csak édestestvért jelentett, hanem ugyanezt a szót használták az unokatestvérre, vagy akár távolabbi rokonokra is. Például Jakabot Jézus "testvéreként" mutatja be az evangélium, akinek az anyját csakugyan Máriának hívták, azonban ez nem azonos Jézus anyjával, mivel Jakab apja Kleofás volt.

Jézusnak azon rokonai közül három (József, Jakab, Simon), akiket a Mk 6,3, ill. Mt 13,55 megnevez, biztosan nem voltak József és Szűz Mária házasságából született gyerekei. Mk 15,40 és Mt 27,56 egy olyan Máriát nevez meg, akinek fiai József és Jakab; ezt a Máriát az írás továbbá "másik Máriának" nevezi (Mt 27,61, Mt 28,1), aki, mivel az előbbi passzusokban is Mária Magdolnával együtt sorolja fel, megegyezik azzal a Máriával, akit Márk és Máté József és Jakab anyjának nevezett meg. De ezek még jogos, de még tiszta következményt levonva kétes adatok. A Jn 19,25 mutatja meg mind a három Máriát, aki Jézus keresztje előtt állnak: anyját, Szűz Máriát, az ő (unoka)testvérét (egy családban nem szokás két ugyanolyan nevet adni) "Máriát", aki továbbá Kleofás felesége volt, ill. Mária Magdolnát. A második Mária minden bizonnyal megegyezik azzal a Máriával, akit a szinoptikus evangéliumok "másik Máriának" neveznek