vörösvári Creative Commons License 2024.03.13 0 0 4677

A  legrégibb európai emberi kőeszköz Kárpátaljáról került elő, 1,4 millió éves. 

 

https://ng.24.hu/kultura/2024/03/11/14-millio-eves-koeszkozoket-talaltak-ukrajnaban/?fbclid=IwAR2CEIEbnk0YINzdkW1wFggjtWyO3KzFAUQ4DbjMj3UO5eMF0NUDyDOkTAI

 

Egy új vizsgálat alapján az emberek, egészen pontosan a Homo erectus legkorábbi európai nyomaira bukkantak Kárpátalján.

Cseh Tudományos Akadémia csapatának új tanulmánya alapján az emberi nem európai jelenlétének 1,4 millió éves bizonyítékaira bukkantak. A szakértők azokat a kőszerszámokat elemezték, amelyeket korábban tártak fel Ukrajnában, a kárpátaljai Korolevo (Királyháza) közelében.

A lelőhelyen emberi csontok nem kerültek elő, a kőeszközök azonban arra utalnak, hogy azokat a Homo erectus faj tagjai hozták létre. A tárgyak az úgynevezett acheuli kultúrához kötődnek.

A kutatók matematikai modellezés, valamint kozmogén izotópos kormeghatározás révén datálták a leleteket. Az eredmények alapján az eszközök 1,4 millió évesek, tehát 200-300 ezer évvel idősebbek a spanyolországi Atapuercánál talált, az eddigi legősibb európai embereknek tulajdonított kőszerszámoknál.

A legkorábbi ősünk, a Homo erectus volt az első hominida, aki körülbelül kétmillió évvel ezelőtt elhagyta Afrikát, és a Közel-Kelet, Kelet-Ázsia és Európa felé vette az irányt” – mondta Roman Garba, a csapat tagja. Mint hozzátette, a mostani datálás kitölti az űrt a grúziai Dmanisi lelőhely és a spanyolországi Atapuercánál felfedezett leletek között. Az eredmények azt is megerősíti, hogy az európai elterjedési hullám kelet vagy délkelet felől érkezett.

Az éghajlati modellek és a pollenadatok alapján a Homo erectus európai vándorlása három lehetséges interglaciális meleg időszak alatt történhetett a Duna vándorlási folyosóját követve. John Jansen, a csapat tagja kiemelte: első alkalommal használták a régészetben új kormeghatározási módszerüket, és abban bízik, hogy a technikát más lelőhelyek maradványain is kipróbálják majd.