Kedves Fórumozók, Bandos, moonwalkr és Léna!
Elkészült a beszámoló. Mivel én a tízéves komondorunkat gyászolom, így a férjem BerTi írta meg nektek – helyettem – e rövidke beszámolót. Ez az írásmű annak készült, aki lakott szigetre (local island) készül.
Előkészületek:
Régi álmunk volt, hogy télből a nyárba jussunk el, mert ez sokkal kellemesebb, mint nyárból a nyárba. Ezért már november elejétől rendszeresen lestük/vizsgáltuk a repülőjegyek árát különböző légitársaságoknál. Ugye van az über-fapados és a többi ... Nos, ez rendesen meg is határozta az árakat 1:2 vagy 1:3 arányban és nekünk nem megengedhető a közel egymilliós útiköltség. Tehát maradtunk kishazánk fapados légitársasága és annak egyik leányvállalata mellett, így a jegyünk kettőnknek oda-vissza kb. 380e Ft ebből a BUD-AUH / AUH-BUD 220e Ft volt Wizz-Go-val és visszaúton nagyobb lábtérrel.
Utazás:
Budapestről a szokásos, majd Abu Dhabi-ban sofőrszolgálatos autóval (oda-vissza 53$) egy olcsó szállodába (Top Stars Hotel – 54$). Abu Dhabi-ból induláskor elenőrizték az Imuga meglétét. (Apropo Imuga – számunkra is először kérdéses volt az Imuga elkészítésének időpontja, de később tisztázódott. Tehát, MAX. 96 órával az indulás előtt, ami azt is jelenti, hogy akár 48 órával beutazás előtt is elvégezhető az érintett honlapon a fényképek feltöltése és egyéb adatok megadása. Aki nagyon óvatos duhaj, az természetesen lementheti lépésentént a kitöltéskor a képernyőképet, de elég körülményes azokat bemutatni.)
Nálunk az egyik fedélzetre felvihető kisbőröndöt megjelölték egy piros matricával, de beszállás előtt a kettőnk bőröndjét elkérték/elvették és Male-ba történő érkezéskor jutottunk hozzájuk kissé megviselt állapotban. Ám a reptérről távozás előtt félreállítottak egy kis röntgenezésre (piros matrica), ami miatt majdnem lekéstük a speedboat-ot. De szerencsénkre az is késve érkezett, így sikerült sötétedéskor elindulni a 22:30-as járat helyett. Ár: 25$/fő. Thulusdhoo-ra érkezéskor már javában esett az eső, így egy kis kalyibában húztuk meg magunkat, amíg jött értünk egy platós kisteherautó. (Sámli le, csomagok fel, mi is fel, sámli fel és indulás/zötykölődés a hatalmas tócsákkal tarkított utakon a fogadó felé – Aasna Inn. Nem túl gyakori élmény :-) )
Szállás:
Érkezéskor még javában esett az eső és a személyzet rögtön ott termett és már vitték is be a bőröndjeinket (2 x 20kg, 2 x 10kg és 2 x hátizsák) nem győztük kapkodni a fejünket. Viszont várnunk kellett a szobánkra, mert eredetileg a 22:30-as hajóra számítottak ezért a farkaséhes étvágyunkat igyekeztünk enyhíteni a helyi konyha választékából. Ami döbbenetesen túlárazott volt, amit jeleztünk és még az ott tartózkodásunk alatt mérsékeltek – de szerintünk nem eléggé. A szállás kiválasztásakor kapcsolatban egy sor szűrőfeltételnek kellett megfelelni: síkképernyős TV (egy hét HO a háromhetes távollét miatt), klíma, hűtőszekrény, nagy ágy és olyan fürdőszoba, ahol zuhanyzáskor nem fröcssen a wc-re és a padlóra a víz (pl legyen elhúzható üvegajtó és üvegfal). Nos, ár-érték arányban ez a szállás vitte el a pálmát, a 19 éjszaka mindenestől 1.285$ volt és nem követeltek 100-150$ kauciót. Ilyen hosszú tartózkodás alatt óhatatlanul összebarátkoztunk a személyzettel és sok-sok érdekes dolgot tudtunk meg a származásukról és az ottani helyzetükről.
Óceán:
Ámulatba ejtő látvány és rabul ejtő vízhőmérséklet (az Atlanti-óceán – a Kanári szigeteknél – helyenként egy jegesvödörnek mondható), így az első napon – mint a kisgyerek a játékboltból – nem akartunk kijönni a vízből. Felpattantunk a hálós matracainkra és pecsenyére égtünk. Tényleg nagyon fontos a napvédelem, mert a következő két napon át nyalogattuk (égési)sebeinket (pedig semmit nem éreztünk a nap perzselő sugaraiból és mégis ...), ennek köszönhetően kb. tíz napig folyamatosan jött le a bőröm, ahol a nap ért hosszabb ideig. Közben pedig érkezett egy négy napig tartó esős – inkább felhőszakadásos – időjárás. Ahogyan a Balatonra, úgy ide sem érdemes 1 hétre tervezni a "nyaralást", mert végtelenül bosszantó tud lenni egy ilyen lehetetlen helyzet. Szerencsémre erre az időre esett a HO, így a kellemetlent a hasznossal ...
Étkezés (árak):
Esténként valamiért elállt az eső és elmehettünk vacsorázni bokáig érő vízben gázolva. Eleinte nagyon óvatosan kezdtünk neki a költekezésnek, mert tapasztalatot kellett szereznünk, hogy mivé fajul egy-egy számunkra kielégítő mennyiségű táplálék ára. (Nekünk volt némi szerencsénk az USD váltásakor, mert 2023 dec. 28-án sikerült 346 Ft-ért váltani, a szigeten pedig 100$-nál a 16,5-es váltást alkalmazták, így nekünk egy rúfia 21 Ft-ba került, tehát könnyű volt gyorsan átszámítani a helyi árakat.) A parton, ill. a part közelében elhelyezkedő éttermek, kávézók árai 30-50%-kal magasabbak voltak a sziget belsejében fellelhető helyek áraihoz képest, így azt a 50-100-150 métert érdemes volt megtenni pénztárcánk javára. A későbbiekben már az eső sem esett, az utak felszáradtak és alkalmanként (pl. a születésnapon) rendesen belehomorítottunk a falatozásba. Az árak tekintetében itthon nem tudnék olyan helyet megemlíteni, ahol a kinti árakon szóba állnának velünk. Természetesen volt egy nagyon előkelő étterem is a sziget közepén, melynek árszínvonalát egy hazai (nem dining food) étterem árához lehetne hasonlítani. Indulásunk előtt Google Maps-on szereplő helyi éttermekhez és kávézókhoz feltöltött képek között találtam étlapokról készülteket is, melyek viszonylag használhatóak – természetesen a képekhez kapcsolódó dátumok figyelembe vételével.
Árak (boltok, üzletek):
Természetesen nem csak étteremben költekeztünk, hanem kisebb és néha nagyobb boltokban is vásároltunk. Az üdítőitalok meglepően drágák 1,25 l-es palackos Coca-Cola, Fanta, Sprite 35 MRV, a 0,5 l-es 20 MRV, a 0,33 l-es dobozos 25 MVR (pedig a szigeten – Thulusdhoo-n – gyártják). Az édességek, kekszek ára az itthoninak megfelelő. Az 1,5 l-es Bon Aqua 8 MRV. A souvenir boltokban elvarázsolt eladók szédületes árakkal kábítottak minket, de (!!!) lehet alkudni. A világban sokfelé tapasztaltuk, hogy kiből mennyit néznek ki, annak megfelelő árat mondanak, ahol nincsenek feltüntetve az árak. (Én rendszeresen felvállalom, hogy szegény magyar vagyok és ekkor nagyot esnek az árak.)
Hazaút:
Bizony ez is elérkezett, ugyan olyan kisteherautó vitt ki minket a kikötőbe, mint érkezésünkkor. A speedboat ugyan azon az áron, mint érkezésünkkor. Későbbi hajóval is mehettünk volna a reptérre, de nem mertünk kockáztatni, így volt alkalmunk alaposan megszemlélni a környezetet és az embereket. (Dallamtapadásom volt és folyton a Korda Gyuri bácsi Reptér című dala szólt a fejemben.) Hosszas várakozást követően egyszer csak elérkezett a beszállás folyamata. NEM KÉRTÉK A FEJENKÉNTI 25 VAGY 10$-t!! A Duty-Free részen még komolyabban elszállt árakkal találkoztunk annak ellenére, hogy mindenen ott állt, hogy Made in China. A visszaúton is megjelölték – még a maldívok – az egyik nagy bőröndünket egy sárga gyorskötözővel. Naná, hogy Abu Dhabi-ban félreállítottak egy újabb röngenre. A felvétel csak egy bizonyos szögből készít képet és így állt össze egy csavarhúzó és egy fémtubusos krém két képe egy félelmetes fegyver látványává. (Micsoda kalandok?) Itt ugyanaz a cég szállított ugyanarra a szállásra oda és vissza, közbeékelve egy kis bevásátlást. (Nagyon jó áron tudtunk vásárolni – 3-4 évvel ezelőtti itthoni árszínvonalat tapasztaltunk.) A hazaúton mind a két járaton már a nagyobb lábteret vettük igénybe és nem hiába. Abu Dhabi-ból Bp-re többször is "rázós" volt az út, az egyik hosszabb szakasznál 140 csomós (kb 260 km/órás) ellenszelünk volt, így jelentős késéssel érkeztünk meg.
Mindent egybevetve nagyon élveztük ezt a kis nyarat még így is hogy kb 2 x 5,5 órát repültünk oda és vissza, az árráról nem is beszélve. Egy ilyen időtartamú Kanári-szigeteki önellátó és autóbérléses nyaralás ma már nem hozható ki ennyiből és még a víz is hideg. Tehát nálunk is előállt a MESZ, annak ellenére, hogy a helyi lakosok inkább igénytelenek, mint szegények (nagyon sokan rohangálnak robógóval és motorral). A sok folyamatban lévő építezésből adódóan mindenhol építési törmelék (sitt és annak maradványa) látható. A turisták öltözködése nem volt szigorúan szabályozott, csak a bennszülöttek strandjánál figyelmeztetett egy tábla az elfogadott viseletre. A lányok/nők spagettipántos kis ruhácskákban jártak a helyiek rosszaló tekintete nélkül. Én is többször mentem vissza strandról a szállásra fürdőnadrágban és pólóban. A feleségemnek egy nagy problémája volt, hogy haza kellett jönni. Ha a leírtakon kívül valakinak részletekbe menő kérdése lenne, akkor arra szívesen válaszolunk.