Kedves Dorian Gray!

Bontsuk két részre:
1. A vallások (általában) nem hasraütésszerűen keletkeznek, hanem töbnyire valamilyen isteni vagy annak tartott kinyilatkoztatás adja az alapjukat. Ez a kinyilatkoztatás történhet egy konkrét személy, kisebb közösség vagy akár egy egész nép felé, de valamiféle karizmatikus vezetés mindig megtalálható. A kinyilatkoztatás eredményessége - vagyis az, hogy hányan fogadják azt el - nagyban múlik annak közvetítőjén. Ez a közvetítő többnyire valamilyen jelek segítségével kívánja legitimálni magát: csodákat tesz, tanít, gyógyít stb. A kezdeti, többnyire még nem teljes kinyilatkoztatás - mondjuk inkább meghívásnak, megszólításnak - aztán később kiteljesedik: újabb elemekkel egészül ki, reflexiók születnek, melyek hozzáadódnak a tanhoz stb. Ebbe a folyamatba lép be a filozófia, már ha van olyan fejlettségi szinten.
2. Ha a filozófia, vagyis a gondolkodás művészete elég differenciált ahhoz, hogy módszereivel hozzáférjen a vallási tanítások rendszeréhez, továbbá a vallás képviselői elég nyitottak ahhoz, hogy a filozófiát mint eszközt a jobb megismeréshez, elfogadják, a vallás rendszere - mondjuk így: az elmélete - tovább gazdagodhat, differenciálódhat. Néhány példa arra, hogyan segített a filozófia a vallási igazságok napfényre hozatalában (sajnálatos félműveltségem miatt kizárólag a kereszténység köréből tudok példákat hozni):
a. filozófiai megfontolások segítették szabatosan körüljárni Jézus Krisztus emberségének és istenségének problematikáját: mennyire kellett embernek lennie ahhoz, hogy megváltásának műve megvalósulhasson, és mennyire Istennek, hogy tartható legyen rá nézve az Isten Fia megállapítás.
b. a filozófiai istentan (teodicea) rengeteg apró és kevésbé apró megállapítása: hogyan igazolható, ha egyáltalában, Isten léte; mi vagy ki az Isten; milyen tulajdonságok állíthatók Istenről; milyen Isten és a világ kapcsolata; hogyan gondolható el a teremtés; honnan van, ha egyáltalában, az ember szabadsága; mit jelent az ember számára az erkölcs, miben leli meg az alapját stb.
c. a filozófiai istenfogalom és a vallásos kinyilatkoztatás egymásra hangolása: lehet-e különbség a "filozófusok" és a "teológusok" Istene között; a vallási kozmológiák ellentétesek-e a tapasztalattal stb.

Azt hiszem, ez a néhány rövid példa is alkalmas annak belátására, hogy a rendszerezett gondolkodás segítheti a vallási igazságok teljes virágjukban való kibontakozását.

Üdv:
Balázs