Lazaság.
Anno tizenéve kiadtak egy könyvet, ha jó a memóriám, Karate-sportkarate címmel. Nem mondok erről semmit, DE épp a kick-boxot ragozza. Ebben vannak leírva mindenféle lazítógyakorlatok.
Nagyobb könyvtárban biztos van belőle. Meg a callenetics /ezt is jól írtam-e/címszó alatt léteznek mindenféle lazító-nyújtó gyakorlatok. Bár gyors sikert senki ne várjon 2-3 év kell, szerintem.
Bár talán az is számít, hogyan dolgozik az emberfia, amikor már csöpög rólam a víz, és az ablaktokot is kiszedném, hogy levegőt kapjak, akkor szokott kilazulni az izület.

Hogyan legyünk lazák. Először is ne aggódjunk, rövid az élet...
Nem tudom mennyi, és milyen lazítógyakorlatot alkalmazol, de ha túl sokat csinálsz, túl erőszakosan, a test nem piheni ki, akkor épp ellenkezőleg hathat, mimt szeretnéd.
Szóval aki komolyan veszi a harcművészeteket, az kezdjen csak el nyugodtan években gondolkodni. 2-3 év rendszeres gyakorlás kell az alapok biztos elsajátításához.
El kell szakadni az Y szinű övem van , már x versenyen indultam gondolkodástól, önmagában ez az egyik legnagyobb gát.
Sajnos jelenleg épp a versenycentrikusság a jellemző.

Kerssük meg az előnyeinket.
Más: rúgás javításához javaslom a következő gyakorlatot. Fontos hogy ne lendületből dolgozzunk, úgy nem ér semmit, hanem szépen lassan "rajzolva" - azokat az izomcsoportokat edzi, ami rúgásoz kell.
Szóval: sanbon-geri
Zenkutsu-dachi, helyben mae-geri+yoko geri kekomi+mawashi geri. Vissza lelépés. Mind chudan.
Trükk, hogy a tartó láb ne emelkedejen. Egy 30-as után már lehet érezni a hatását. Lábcsere...
El vagyok gondolkodva: azért ilyen a gondolkodásom, mert karatézok, vagy azért karatézok mert ilyen a gondolkodásom?
Hogy vagytok vele? Mármint: billen az agy kelet felé, vagy szigorú nyugati racionalitás?

Ui: illető nyolcanosnak nem volt igaza, kérdezett
én meg válaszoltam. Igaz, láttam a tanítványait,
barna övvel nem tud megrúgni egy ushirót...