Itt a leírás hozzá.:

GÖRÖGORSZÁG, KRÉTA, Phaistos. Kr.e. 300-270 körül. AR Stater (28 mm, 9,0 gr.). T-AΛ-ΩN, Talos, meztelen, arccal áll, széttárt szárnyak, jobb kezében követ dobál, baljában másikat tart / ΦAIΣTIΩ[N], bika ütöget jobbra. Svoronos, Numismatique 67 (ugyanaz, mint az ábrán); SNG Koppenhága -; BMC 20 (ugyanazok a matricák); De Luynes 2775 (ugyanaz meghal). EF, tónusú, egy csipetnyi rozsda az előlapon.

A Talos eredetéről és természetéről szóló történetek változatosak és némileg ellentmondásosak. Bár az ókori források Krétával társítják, a többi részletet illetően kevésbé biztosak. Az ál-Apollodoros szerint Talos egy bronzból készült szárnyas óriás volt, aki úgy védte Európát, hogy Krétán tartózkodott, és naponta háromszor megkerülte a szigetet. A krétai dialektikus ταλῶς és a görög ἥλιος nyelvi hasonlósága azt sugallja, hogy helyi, preklasszikus napistenség volt, ezt a javaslatot támasztja alá Alexandriai Hesychius kijelentése, miszerint "Talosz a nap". Az archaikus korszakban Krétán Zeuszt Zeusz Tallaioszként imádták, amely az istenek olimpiusi királyának a hasonló fontosságú helyi istennel való szinkretizálásából eredő inkarnáció. A krétai Ida-hegység egyik kiszögellése Tallaia néven volt ismert, és Taloshoz kapcsolták, mint a földdel való érintkezési pontját. Phaisztosz pénzérméin, mint például ez is, szárnyasként ábrázolja őt, hangsúlyozva az ég isteneként betöltött szerepét; a nem krétai eredetű görög művészetben a szárnyait eltávolították.
A görög mitológia más részein Taloszt úgy írják le, mint Héphaisztosztól Minosznak adott ajándékot, amelyet a küklopszok segítségével kovácsoltak bika formájában, vagy Zeusz ajándékaként Európának. Kréta névadó megszemélyesítőjének, Kresnek a fia lehetett. Volt egy ereje is, amely a nyakától a bokájáig húzódott, amelyet egyetlen bronzszög zárt le. Az Argonauticában Apollonios azt mondja, hogy Kréta őreként Talos köveket dobott minden közeledő hajóra.