A Nagy Piramis belseje tele van belső kamrákkal, amelyek közt vannak olyanok is, melyek folyosóknak hatnak. Ezt már az 1980-as évek óta tudjuk. Ezek szerkezeti kamrák, tehát folyosók sem vezetnek hozzájuk, nincs kapcsolatuk az építők által használt járatokkal, legalábbis eddig úgy néz ki (nagyrészük homokkal teli vagy teljesen üres, mint amilyet most találtak a bejárat fölött).

Két francia, Dormion és Goidin 1986-os mérései, majd 1987-ben a japán Waseda-egyetem elektromágneses hullámradaros mérésekkel a meglévő kamrák és folyosók mögött további üregeket találtak. Többe belefúrtak, kamerát dugva át, de mind tele van homokkal. Ráadásul a japán tudósok ezt meg is magyarázták, mert a módszert ők is ismerik otthonról, és nagy építményeknél használják: a homokkal teli kamrák az építmény földrengésekkel szembeni védelmét szolgálta/szolgálja a piramisban.

A két francia szerint a piramis 15 %-a üres, sőt a japánok szerint akár 20%-a is. Jelenleg a piramis belső helyiségeinek össztérfogata 1600 m³-re tehető (nem számítva a föld alatti részt). Ha a franciák és japánok becslése bebizonyosodna, akkor a jelenlegi üregeknek akár 200-300 szorosa létezne a piramisban! Ez megfelel 1000 vagy akár 1500 Királyi kamra nagyságú szobának.

Volt egy érdekes eset a mérések során, ugyanis a két francia az egyiptomi hatoságok előtt a Nagy Piramison kívül mutatták be műszerüket a Szfinx árkában. De itt meg az a furcsaság mutatkozott, hogy alatta lehet valamiféle járat, ami a Szfinxtől a Nagy Piramis felé vezet. Ugyanakkor a japánok egy fél évvel később bemérték a Nagy Piramis egyik sarkánál a piramis alá vezető járatot. Ráadásul ez a sarok éppen a Szfinx felé mutat. Na most ez elvileg lehetetlen (?), hiszen a Szfinx meg se volt Hufu idejében, azt csak a fia faragtatta.  De az ilyen mérések hátránya, hogy nem képesek megkülönböztetni a mesterséges kamrákat és folyosókat a természetes karsztlyukaktól, üregektől és hasadékoktól.