A tett halála az okostolyás, inkább a tettek mezejére léptem. Szóval van ez a MOM műhelymikroszkóp:

 

 

Lényegében a Zeiss kis műhelymikroszkóp másolata, két extrával: beépített világítás van benne, és a tubus egy finomállítóval dönthető. Ez utóbbi a menetméréshez jó, mert a menet ferdén áll.

 

És van ez a tárcsás okulár, amit a fentivel össze kéne boronálni:

 

 

Ebben van egy nagy üvegtárcsa, ami különféle hasznos dolgok vannak felrajzolva. Sokféle változat van, van ami különféle rádiuszokat mutat, meg van többféle ilyen a különböző menetprofiloknak. Ebben a metrikus és a Whitwort menetek vannak, plusz pár segédábra, de van ilyen a colos (UNC) menetekhez meg a trapézmenetekhez is. Ebben ilesmiket lehet látni:

 

(W2 - A régebbi verzió)

 

Ez meg az újabb W3-as verzió:

 

 

Elég hülye csatlakozója van, egy rövid szakaszon ⌀32mm, lentebb meg egy rádiuszos ⌀30mm-es rész:

 

 

 

A fő nehézség, hogy pontosan ki kell találni, milyen messze legyen az okulár az objektívtől, különben rosszak lesznek a méretek a profilokon.

Az a szerencse, hogy van egy mm skála is a tárcsán:

 

Beraktam a mikroszkóp alá egy 5mm-es beosztásos üveg skálát, nyomtattam műanyagból egy ideiglenes távtartót, aminek a hosszát addig adjusztálgattam, amíg a 4mm 4mm nem lett:

 

 

Kijött, hogy a teljes tubushossz 130mm, és 42mm-es távtartóra van szükség - pár tized mm eltérés már szemmel látható hibát okoz!

Már csak le kellett gyártani a közdarabot:

 

Tudtátok, hogy az alumíniumot is remekül lehet hántolni?:

 

 

Felszerelve a mikroszkópra:

 

 

A következő feladat a tubus adaptalása volt az esztergapadra. Ezt találtam ki:

 

 

Remekül sikerült. Egy apró bökkenő van, azt hittem felrobbanok:

 

 

Túl nagy az esztergapadomra! Vagy az esztergapadom túl kicsi hozzá. Valami plusz adapterrel hátrébb kell vinni a rudat a mágnestalpon.

 

Végezetül még egy kép - ennyi forgács termelődott a projekt során (az a kék egy húsosláda):