https://bunteto.com/szoboszlai-tenyleg-a-liverpool-egyik-legjobbja-de-a-szerepleset-oevezo-honi-mediacirkusz-oencelu-fullaszto-es-karos
Szoboszlai tényleg a Liverpool egyik legjobbja, de a szereplését övező honi médiacirkusz öncélú, fullasztó és káros
Lassan három hónapja annak, hogy Szoboszlai Dominik az RB Leipzigtől a Liverpoolhoz igazolt, és ennek következtében a magyar sajtóból egy olyan kiterjedésű hírcunami zúdult az országra, amelynek monumentális hullámait a leghiggadtabb és legrutinosabb szaktársaknak is kihívást jelentett kikerülni, merthogy azt meglovagolni egyenesen lehetetlen volt.
Természetesen mára némileg csillapodott az áradat, és egy fékezett habzású szinten állandósult a Szoboszlait körbelengő felhajtás, de ez közel sem jelenti azt, hogy a helyzet normalizálódott volna, azt pedig különösen nem, hogy a szükséges tanulságokat bárki is óhajtaná levonni.
Persze a sajtó szenzációhajhász mivolta – a jó ízlés határain belül – afféle szakmai ártalom, elkerülhetetlen normatíva, a jó szándékú, felelős és a mesterség klasszikus értékein alapuló újságírásnak is a része, hiszen az olvasottság és a nézettség a szerkesztőségek – piaci alapon való – működésének alapvető feltétele; az igényesebb médiumok esetében ez ugyanúgy fennáll, mint a kattintásvadász alja-bulvár legsötétebb bugyraiban.
A fő különbség az, hogy míg egy minőségi sajtótermék ügyes címadással, erős felütéssel tesz vonzóbbá egy témát, amit aztán alaposan kibont és feldolgoz, addig a silányabb médiumok „alkotói” energiái csak az ellenállhatatlan címek és címlapok létrehozásra korlátozódnak, további ambíciójuk nincs.
Ezen a már régen beárazott és az értelmiség számára fájdalommal tudomásul vett különbségtételből kiindulva a médiában való eligazodás azért továbbra is lehetséges, még akkor is, ha egyre kevesebb olyan „szigete” van, ahol objektíven bemutatott, tényekben és érvelésben gazdag ismeretek és tudások rendeződnek össze.
Szoboszlai Dominik esete egyébként jóval egyszerűbb és közérthetőbb, mint azok a jelenségek és globális hatással bíró történések, amelyek a közelmúltban egy átlagpolgár számára szinte kibogozhatatlan őskáosszá szövődtek a sajtóban, gondoljunk csak a pandémia és az orosz–ukrán háború sajnálatos eseményeire és következményeire – de még mielőtt egy visszafordíthatatlan irányváltásba kezdenénk, fókuszáljunk most korunk legnagyobb magyar labdarúgójára.
Mindazok, akik értő szemmel követték Dominik pályafutását, izgatottan, ám türelmesen várták, mikor lép(het) egy újabb szintet a karrierjében.
Szoboszlai már a salzburgi éveiben is szem előtt volt, köszönhetően az osztrákok Bajnokok Ligája-szerepléseinek és a saját kiváló teljesítményének is, a két lipcsei szezonjában azonban jelentősebb nemzetközi (el)ismertségre is szert tett, de egyáltalán nem lett volna tragédia, ha még egy évet marad a Bundesliga egyik élcsapatában, ugyanakkor közben kétségtelenül megérett az idő és válogatottunk csapatkapitányának a játéka is a továbblépésre.
Már a klubváltás előszele is nagy port vert fel a sajtóban, amikor pedig hivatalossá vált, hogy Szoboszlai a Liverpoolhoz igazol, elszabadult az őrület.
A tény, hogy a világ egyik leghíresebb klubja nyerte meg magának a játékjogát 70 millió euróért cserébe persze önmagában is szenzáció volt, noha semmi meglepő nem volt benne.
A magyar szinten rekordot jelentő, és világviszonylatban is grandiózus átigazolási összeg Dominik ismeretes kivásárlási ára volt, az pedig egyértelmű, hogy ezt csak az elit elitje képes megfizetni: Németországból csakis a Bayern München, továbbá a Barcelona, Real Madrid duó, valamint a Premier League élcsapatai, ám igazi realitása csak az utóbbinak volt, az pedig, hogy a befutó végül nem a legtöbbet rebesgetett Newcastle United, hanem a Pool lett, valóban a lehető legüdvösebb végkifejletet eredményezte.
