Cserkesz: Kázmér Miklós népnévi eredetűnek tartja, és először a XVI. sz. végéről adatolja. A cserkeszek északnyugat-kaukázusi nyelvet beszélő nép, amely eredetileg a Fekete-tenger partjától a Közép-Kaukázusig éltek. Két fő csoportjuk a keleti kabard és a nyugati adige. Egyes részük már a XIII. sz.-ban áttelepült a Dnyeper mellé, és beolvadt az ottani szláv (ukrán) népességbe, ugyanakkor a cserkesz megnevezést a környezetükre hagyományozták ’kozák, ukrajnai’ jelentéssel. Ennek nyoma az ukrán Cserkaszi (tkp. cserkeszek) település neve. A cserkeszek következő kirajzása az Oszmán Birodalom XV‒XVII. sz.-i uralmának köszönhető. Az utolsó pedig a XIX. sz.-ban az orosz behatolás nyomán lépett fel. Ezen utóbbi kivételével az előző kirajzások nyomán cserkeszek kerülhettek a Magyar Királyság területére, ideértve azt az esetet is, amikor ez a megnevezés már nem kaukázusi, hanem kozák-ukrán személyt jelölt. A népnévi vezetéknév azonban nemcsak azt jelölhette, hogy az elsőnek elnevezett közvetlenül az adott népből származott, hanem ragadványnévként olyanok is megkaphatták, akik olyan vidékről költöztek a névadás helyére, amelyet a környezet az adott nép területének vélt, vagy akik az arra a népre jellemzően viselkedtek, akiknek az adott nép tagjaival volt (kereskedelmi, társadalmi, családi stb.) kapcsolata. A magyar Cserkesz névnek megfelelő román Cerchez, Cerchezan, Cerchezeanu a magyarnál gyakoribb név, és egyben jelezheti azt, hogy hogyan került be a név a magyar névkincsbe. Vagyis leginkább román, illetve ukrán közvetítéssel számolhatunk.
Magyar forrásokban személynévként a XIII. sz.-tól mutatható ki a Cherkez. Ez azonban túl korai ahhoz, hogy a fenti cserkesz népnevet sejtsük mögötte. Emiatt inkább a mai cserkész ’erdőőr; kutató, fürkésző személy’ főnév korai adatának vélhetjük. Bár ez közszóként meglehetősen késői adatú, de az azonos tövet rejtő cserkel ’settenkedik, leskelődve jár’ ige és az -ész foglalkozásnév-képző egyaránt arra utal, hogy régi eredetű lehet. A cserkész szónak már az első adatai közt is előfordult a rövid magánhangzós cserkesz változata. Kiss Lajos is ebből az így etimologizált régi személynévből vezeti leg a nyírségi Nagycserkesz település nevét.
Végső soron tehát nem zárható ki, hogy a magyar Cserkesz családnév a régi személynévből ered képzőtlen apanévként (azaz az ilyen nevű felmenő leszármazottai örökölték a személynevet megkülönböztető névként). Mindazonáltal az elsőként vázolt népnévi eredete talán valószínűbb.
Vancsa: A Váncsa vezetéknév alakváltozata. Mindenképpen a János egyházi személynév Iván ~ Ivan csonkolt változatából alakult az összetett -csa kicsinyítő képzővel. Eredete ennek megfelelően lehet magyar, szláv (Vanča, Ванча), illetve a szláv forma lehet román közvetítésű is (Oancea, Oancia). Családnévvé képzőtlen apanévként lett, azaz a felmenő személynevét kapták a leszármazottak mint örökölt megkülönböztető név. A magyar-szláv-román eredet egymástól függetlenül igaz lehet a felmenő személynevére és a leszármazottak vezetéknevére. Tehát pl. szláv eredetű felmenő leszármazottai román környezetben is kaphattak ilyen családnevet, de akár román származású (és nevű) család magyarosodását is mutathatja a már magyarok közt kialakult vezetéknév.
Balázs: A IV. sz.-ban élt Szent Balázs tisztelete nyomán népszerű egyházi latin Blasius (görög Βλάσιος / Blasziosz) személynév magyarosodott ebben a formában, és adott már az Árpád-korban népszerű személynevet, ami a „szokásos” módon képző nélküli apanévként vált családnévvé. Az alapnév vagy a görög Βασίλειος [Baszileiosz / Vaszil(e)iosz > m. Vászoly, Vazul; or. Vaszilij] ’királyi’ személynév kontrakciójaként, vagy a latin Blæsus ’görbe lábú, sánta; selypes, beszédhibás’ személynév továbbképzéseként keletkezhetett.
A magyar családnév területi kötöttségéről Hajdú Mihály ezt írja: „A Balázs családnév az Alföldön ritkább, a nyelvterület keleti, északkeleti részén, de különösen Erdélyben gyakoribb. A Dunántúl déli felében sem ritka.” Ennek alapján felvethető tehát az erdélyi eredet*, azonban a baranyai előfordulás ettől független eredetet is jelezhet.
* Szintén Hajdú összesítése szerint a Balázs vezetéknév 1569‒1591. közti oklevelekben Udvarhelyszék esetén a 8‒12. leggyakoribb családnév volt, 1614-ben Csíkszék-Gyergyószék-Kászonszékben a 17‒18.
* * *
Ezen a topik a családnevek etimológiájára szakosodott. Ha konkrét családkutatáshoz, genealógiai vizsgálathoz kell segítség, akkor a Családfakutatás topikot javaslom: https://forum.index.hu/Topic/showTopicList?t=9000502&la=165045082