A modell egy vizsgált rendszer lényeges tulajdonságait írja le. Valamilyen szempontból.
Mi a lényeg? Attól függ, hogy milyen célból vizsgáljuk a rendszert.
A modell általában egyszerűbb a vizsgált rendszernél.
Az előadáson elhangzik egy példa:
Gyógyszer vizsgálatoknál az ember modellje a fehéregér.
Mert biológiailag hasonlóan viselkedik.
Nézzünk még példákat:
Ha emberek ülnek a nézőtéren, az ember modellje a 100-as izzó. Szellőztetés szempontjából.
Amikor utasok ülnek a kanyarodó villamoson, az ember modellje lehet egy zsák krumpli.
A szabónál vagy a kirakatban pedig egy próbababa.
A modell egyszerűbb a vizsgált rendszernél, és nem képes az összes jellemzőit felmutatni.
Nyilván értelmetlen lenne a farmakológiai vizsgálat szempontjából egy villanykörtének beadni az új oltóanyagot.
Ez koncepcionális kérdés.
A jelenleg elfogadott paradigma nem törekszik a minél pontosabb matematikai modellezésre.
Ilyen szempontból az egyik modell szerint az elektron egy pontszerű részecske, belső struktúra nélkül.
A másik modell szerint viszont egy hullám, amelynek térbeli kiterjedése van.
Képtelenség ezt a két dolgot összehozni ezekkel a modellekkel a jelenlegi paradigma keretein belül.
Nem az a cél, hogy minden szempontból egyre tökéletesebb modelleket alkossanak.
Az a cél inkább, hogy egy-egy szempont szerint egyszerűen le lehessen írni egy bonyolult dolgot.
Megemlíti még az előadó a hullámfüggvény valóságtartalmának problémáját. De nem foglal állást.
Valami van, valami objektíven létező. Hiszen a kísérleteket el lehet végezni.
A hullámfüggvény egy jó modell, bizonyos szempontból.
Valamilyen lényeges tulajdonságra fókuszál egy megadott célból.
Ezzel együtt a hullámfüggvény is csak egy olyan egyszerűsített modell, mint ahogy az embert modellezhetjük egerekkel vagy villanykörtékkel. De önmagában az izzólámpa betiltása ugyebár nem fog az emberiség kipusztulásához vezetni. Legfeljebb a szinházi nézőtereket tervező építészek számára ki kell számolni a 100-as izzóval egyenértékű cekasz ellenállását.
U2/R = 100 W
