"Ugye, jól hallottam, hogy volt ezzel baleset 737-eseknél?"

Én valamiért úgy emlékszem, hogy a robot rántotta meg a kormányt, de váégül is mindegy. Ez egy nagyon ritka eset volt, talán három ilyen furcsa, megmagyarázhatatlan baleset volt. Ráköltöttek több milllió dollárt, de végül megfejtették.

Az a baj, hogy a teljesen kitérített kormány olyan rövid idő alatt fordítja oldalra a gépet, hogy egyszerűen nincs idő cselekedni, és van olyan helyzet, amiből egy ilyen nagy gépet már nem lehet kihozni, illetve az aerodinamikai terhelés szétszedi a levegőben.

Mostanában csinálnak olyat, hogy a robotnak vagy a lengéscsillapítónak ;-) külön szekciója van az oldalkormányból, ez kisméretű, és még végkitérésnél sem okozhat nagy galibát, ha a pilcsik a sokkal nagyobb "kézi" szekcióval ellensúlyozzák. ?ásikmáegoldás, hogy a robot lekapcsol, ha túl angy kitérítést hoz létre, vagy eleve korlátozva van (pl. mechanikailag) az akitérítés, amit létrehozhat. Az is segít, hogy a pilóták "megerőszakolhatják" a robotpilótát, ugyanis ketten egyesült erővel képesek még a le nam kapcsolt robotpilóta erejét is legyőzni. A kormányszarvon van egy piros gomb, az mindig kéznél van, az kapcsolja ki a robotot. Bekapcsolt robotnál egyébként elég a kormányt kitéríteni, akkor is lekapcsol. A Tu-134-esnél pitopatron robbantja le a robotpilótát a kormányról.

Más is okozhat hasonló problémát. A Jak-40 (maléveseknek YAK-40) hajtóműleállás esetén, pedig ott aztán tényleg a tengelyhez közel van a "szélső" hajtómű is, ha nem avatkozol be, 4 másodperc alatt kerül olyan helyzetbe, ahonnan már nem vehető ki. A helikopterekkel rosszabb a helyzet: az erőforrás-leállás után 1 máosdpercen belül kell ragálni, hogy a rotor le ne lassuljon, és az autorotáció fenntartható legyen.

De előfordult olyan is, hogy az enyhén eljegesedő szárnyon a fékszárny visszahúzása keltett olyan áramlást, hogy a csűrő-ellensúly, bekapcsolt robot mellett, végkitérésbe vitte a csűrőt. Két és fél orsó, gyorsulva, a földig... (ATR-72).