Hugyec, Hugyecz: A gyakori szlovák Hudec családnév magyarosodott írásformája, amely a régies szlovák hudec ’muzsikus, zenész; (különösen) hegedűs’ közszóval azonos foglalkozásnév. Ilyen módon az ilyen foglalkozású felmenő kapta ragadványnévként, majd a leszármazottai örökölték megkülönböztető névként, később vezetéknévként.
Dinka: A magyar dinka közszót elsőként a XVIII. sz. legvégéről adatolják, így ez nem lehet már a családnév alapja sem a ’szőlőfajta’ (vö. kövidinka), sem a nyelvjárási ’egy fajta (kis méretű) tök’, sem az ’ostoba’ jelentésében.
A magyar közszó szláv eredetű, szőlőfajta neveként szerb dinka ~ dinjka, a tökfajta neveként (és az ebből fejlődött sértő jelzőként) a szlovák dynka (nyugati nyelvjárási dinka) szó átvétele. Ez ’kis dinnye’, a szlovák nyelvjárásokban ezen kívül ’kis tök’ értelmű szó. Ilyen módon a szláv nyelvekben a termesztett növényre, a kedvelt ételre vagy a nehéz felfogásra utaló ragadványnévről leget szó, amelyet az elsőnek elnevezett leszármazottai is „megörököltek”. Szokolya szlovák falvak mellett fekszik, így ebben az esetben a szlávon belül a szlovák eredet vélelmezhető: ennek megfelelően Szlovákiában a jelenkorban is adatolható főként nyugat-szlovák i-s alakban, mint Dinka (Pozsony és Szenice központtal), kisebb számban az irodalmi nyelvi helyesírás szerinti y-s írásmóddal, mint Dynka. Mivel az előfordulások a Kis-Kárpátok bortermelő vidékéhez kötődnek, így nem kizárt, hogy a szlovákban is a török elől felköltözött délszláv telepesek által meghonosított szőlőfajtára utal a név. Ezenkívül nem kizárt, hogy egyes családoknál a fentitől eltérő, anyanévi eredete van, mivel a Dionýzia ’Dionízia’ egyházi név egyik becéző alakja is Dinka formájú. Viszonylag ritkán, de előfordul, hogy a leszármazottak női felmenő személynevét kapják megkülönböztető névül.
Ui. A szőlőfajta nevének eredetileg semmi köze a tökfélékhez. Kezdetben plovdinka volt a neve a bulgáriai Plovdiv város régi szerb Plovdin neve alapján, mivel a fajtát onnan származtatták. Vö. hasonlóhoz magyar kadarka ’szőlőfajta’ < szerb skadarka >: szerb Skadar ’albániai Shkodra’. A szerb népetimológia aztán a plovdinka nevet átértelmezte mint a hipotetikus plava dinka ’kék dinnyécske’ egyberántott alakját, és ebből elvonta a dinka ’szőlőfajtanevet.
