A Science magazinban most megjelent régészeti tanulmány szerint a Homo sapiens jóval korábban merészkedett a neandervölgyi területekre Európában, mint azt korábban a tudósok gondolták. A régészeti felfedezések eddig ugyanis azt mutatták, hogy a neandervölgyiek körülbelül 40 ezer évvel ezelőtt tűntek el az európai kontinensről, röviddel „unokatestvérük", a H. sapiens érkezése után. De nincs bizonyíték a két csoport találkozására. Az új kutatások azt is jelentik, hogy a Homo sapiens már 10 ezer évvel korábban megjelent, mint azt eddig feltételezték.

A Ludovic Slimak, a Toulouse Egyetem munkatársa által vezetett régészekből és paleoantropológusokból álló csapatának új felfedezése mintegy 54 ezer évvel korábbra „tolja vissza" a Homo sapiens érkezését Nyugat-Európába.

A Science Advances tudományos szaklapban most publikált, új kutatás másik figyelemre méltó megállapítása az, hogy a két emberféle valószínűleg felváltva (vagy akár együtt) élt a mai dél-franciaországi Rhone régióban található Mandrin néven ismert barlangban.A RÉGÉSZETI LELETEK TEHÁT AZT BIZONYÍTJÁK, HOGY A 18. SZÁZADI FRANCIA NÉPI HŐSRŐL ELNEVEZETT, MARSEILLE-TŐL 140 KILOMÉTERRE ÉSZAKRA LÉVŐ BARLANGOT RÖVID IDEIG EGYÜTT HASZNÁLTA A KÉT EMBERFÉLE,bár a modern ember ottléte csak tiszavirágéletű volt, mintegy negyven évig tartott, utána évezredekre újra a neandervölgyiek vették át a hatalmat.

A mandrini lelőhelyet még 1990-ben tárták fel először, ahol a kutatók rétegenként több mint 80 ezer éves régészeti maradványt találtak.
A mandrin olyan, mint egyfajta neandervölgyi Pompeji, csak katasztrófális események nélkül– mondta Ludovic Slimak, a neandervölgyi társadalmak specialistája az AFP hírügynökségnek, amit a ScienceAlert online tudományos portál idéz. – A barlangban azonban folyamatosan töltődik fel a homok, amelyet az erős szél, az úgynevezett Mistral rakott le fokozatosan.

Csapata feltárt egy réteget, az úgynevezett „E-réteget", amely legalább 1500 vágott kovakő „pontot" tartalmazott, finomabban kivitelezve, mint a fenti és lenti rétegekben lévő pontok. Ahogy arra a szakember rámutatott, ezek a „pontok" nagyon kis méretűek, némelyikük egy centiméternél is rövidebb, de

„A LEGKÖZELEBBI MILLIMÉTER PONTOSSÁGGAL SZABVÁNYOSAK, AMIT A NEANDERVÖLGYIEKNÉL A TUDÓSOK MÉG EGYÁLTALÁN NEM LÁTTAK".

Magyarázata szerint ezek valószínűleg olyan nyílhegyek lehettek, amelyeket akkoriban még nem ismertek Európában. A tudós ezt a „terméket" az úgynevezett neroni kultúrának tulajdonítja, amely a Rajna környékének több helyszínhez kapcsolódik.

Meglepte a kutatókat a tejfogak felfedezése

2016-ban Slimak és csapata felkereste a Harvardon található Peabody Múzeumot, hogy összehasonlítsa felfedezéseit a Libanon-hegy lábánál található Ksar Akil lelőhelyről származó faragott kövületek gyűjteményével, amely a Homo sapiens keleti terjeszkedésének egyik fő helyszíne a Földközi-tengernél.ÚJ TECHNOLÓGIÁKAT HASZNÁLVA A KUTATÓK 54 EZER ÉVESRE TETTÉK EGYES LELETEK KORÁT, AMI AZT JELENTI, HOGY A MODERN EMBER 10 EZER ÉVVEL KORÁBBAN MEGJELENT ITT, MINT BÁRHOL MÁSUTT EURÓPÁBAN.Az alkalmazott technikák közötti hasonlóság meggyőzte a kutatót, hogy a mandrini lelőhelyen található leletek a Homo sapiens első nyomai Európában. Az „E rétegben" talált tejfog pedig megerősítette a gyanúját.

A MANDRIN-BARLANGBAN ÖSSZESEN KILENC FOGAT TALÁLTAK, AMELYEK HAT EGYÉNHEZ TARTOZATTAK.

Ezeknek az ősi fogaknak a vizsgálatát Clement Zanollira, a Bordeaux-i Egyetem paleoantropológusára bízták. Az orvosi szkennelési technológiához hasonló mikrotomográfia alkalmazásával egyértelmű volt az eredmény.AZ „E RÉTEGBŐL" SZÁRMAZÓ TEJFOG VOLT AZ EGYETLEN MODERN EMBERI FOG, AMELYET A HELYSZÍNEN TALÁLTAK.A londoni Természettudományi Múzeum közleménye szerint „egy modern embergyerek fosszilis őrlőfoga a legkorábbi ismert bizonyítéka a modern ember létezésének Nyugat-Európában"

A régészeti csapat egy úttörő technikát is alkalmazott, hogy elemezni tudja a barlang falait átitató koromrétegeket és az ősi tüzek nyomait. Eredményeik bizonyították, hogy „a modern emberi populáció körülbelül 40 éven át megszállta a franciaországi területet."

A Mandrin-barlang lakói sűrűn váltogatták egymást

A Mandrin-barlangban tehát apró tárgyak százezreit találták meg, amelyek egyaránt tulajdoníthatók a neandervölgyi és a modern embernek, miközben a kutatók felleltek olyan, fejlettebb szerszámokat is - köztük nyílhegyként vagy vágásra, dörzsölésre használt hegyes kőeszközöket -, amelyek más lelőhelyek tanúsága szerint a modern emberhez kötődnek.

gyanebből a korszakból származó hasonló eszközöket találtak 3000 kilométerre odébb, a mai Libanon területén is, ami arra utal, hogy a közös kultúrán osztozó modern emberek átkeltek a Földközi-tengeren– közölte Ludovic Slimak, a Toulouse-i Egyetem régésze, a kutatás vezető szerzője a tanulmányban.

Bár a kutatók nem találtak bizonyítékot arra, hogy létezett volna bármiféle kulturális csere a neandervölgyi és a modern ember között a franciaországi lelőhelyen,

ÖNMAGÁBAN AZ IS JELENTŐSÉGTELJES, HOGY A MANDRIN-BARLANG LAKÓI SŰRŰN VÁLTOGATTÁK EGYMÁST,

legalább egyszer előfordult, hogy a barlang egy éven belül kétszer is gazdát cserélt.
A leletek megkérdőjelezik azt a feltevést, hogy 45 ezer évvel ezelőttig kizárólag a neandervölgyi ember lakta (Nyugat-)Európa legnagyobb részét– mutatott rá Katerina Harvati, a Tübingeni Egyetem paleoantropológusa. – Az eddigi uralkodó tudomány feltevés szerint a modern ember csak 45-43 ezer évvel ezelőtt érte el Európát.

 Ludovic Slimak szerint a Mandrin-leletek arra utalnak, hogy a Rhone-völgy kulcsfontosságú kapocs lehetett a földközi-tengeri partvidék és az európai kontinens között.AHOGY FOGALMAZOTT, „AZ ŐSI VILÁG EGYIK LEGFONTOSABB MIGRÁCIÓS FOLYOSÓJÁVAL VAN DOLGUNK."A Mandrin-barlangban dolgozó tudósok a jövőben több, más kutatási eredményt is szeretnének publikálni a rengeteg adat alapján, amelyet a lelőhelyen gyűjtöttek az évtizedek során. Ludovic Slimak úgy gondolja, a térségben előforduló erős, hideg, északnyugati szél, a misztrál által a barlangban folyamatosan lerakott homok segített megőrizni kincsek olyan bőségét, amely így vetekszik más híres lelőhelyekével.

https://www.origo.hu/tudomany/20220210-a-modern-ember-54-ezer-evvel-ezelotti-nyomaira-bukkantak.html