Odüsszeuszt az atlanti phaiákok a pharoszi megalitikus kikötőbe vitték. Ez valamikor az i.e. 4. évezredben történt. Viszont Pharosz keleti szélén is van egy grandiózus rejtély: a világítótorony.

 

A pontos helyét ma sem ismerjük, erre három lehetséges helyszín van, de ebből kettő jelenleg a tenger alatti kis szigetecske (mint a Gránit-szikla, ami 200 éve még pár méterre kiállt a tengerből), a harmadik pedig Pharosz keleti csücskében volt. Lásd lentebb Puchstein térképét, ahol láthatóan valamiféle kis gát vezet az egykori szigetecskére Pharosz szigetről, ahol a torony állt.

https://i.pinimg.com/originals/d8/d4/57/d8d457173b642f1eb478d1e1ce90a59d.jpg

A torony magasságát a modern becslők, rekonstruálok 120 és 135 m közé teszik. A helyszín is különleges: az egykori leírások szerint kis szigeten állt, amin egy emelvény hoztak létre, majd efölött emelkedett a torony. Ez volt a világ legrégibb (!) és a 20. századig legmagasabb világítótornya. A rómaiak fele ekkorákat sem emelték.

Az 1994-ben a tenger alatt meglelt földrengés által leborított építő kövei (kb. 3500 darab) megdöbbenést keltettek, mert nagy része asszuáni gránit, közte 40-80 tonnás darabok is! Lásd fentebb, hogy vannak a tömbök szétszóródva a tengerfenéken. Milyen magasan voltak ezek beépítve, ha több mint száz méterre is repülhettek? A leírások szerint a torony két falát is a tenger mosta. Hogyan tudtak, ilyen "lehetetlen", szűk helyen ekkora felhőkarcolót emelni 2300 évvel ezelőtt (kb. egy 35 emelet magas mai toronyháznak felel meg)??? Az elhelyezkedésből az látszik, hogy vagy a Qaitbay-erőd helyén volt a torony vagy a Gyémánt-sziklán. Viszont szerintem az a tény, hogy eddig nem találták meg az alapját, úgy az inkább arra utalhat, hogy az erőd helyén volt (az meg nem is gránitból, hanem mészkőből van, úgyhogy van itt probléma, nem is kevés!).

A világítótoronynak voltak hellén vonásai is, de voltak egyiptomiak is, sőt az is lehet, hogy egyik sem. Azt mondják, Szósztratosz a Nagy Könyvtárban alkotta meg a torony terveit...

 

Hogyan lehet, hogy az építménynek nem voltak kisebb elődei? Hogy lehet, hogy az építésze egyből olyan felhőkarcolót alkotott, ami 1600 éven át (!) állta a sarat a cunamiknak és a több mint húsz nagyerejű földrengésnek? Hogyan lehet, hogy a torony felsőrészét olyan technikai találmányokkal halmozták el, melyeket csupán a torony építése okán készültek, majd lettek benne elhelyezve? Ugyanakkor csak erre a gigászi toronyra kellett feltalálni olyan emelőket és darukat (mivel ezen a kis területen a ferde rámpák alkalmazása nehezen gondolható el), melyeket csak ekkor és erre az építményre alkalmaztak!

 

Ezekről a dolgokról semmi nem maradt fenn. Mintha egy jótékony varázsló átadott volna I. Ptolemaiosz királynak egy könyvet, ami tartalmazta volna az összes tervrajzot, építőgépezetet és technikai szerkezetek leírásait, rajzait. Nem lehettek-e ezek a jótékony varázslók a phaiák hajósok, akik mintegy háromezer évvel korábban Odüsszeuszt a pharoszi megalitikus kikötőbe hozták? Ez a könyv került később az alexandriai Nagy Könyvtárba?

Thiersch német régész, majd újabban Robert Temple, Dunstan Lowe, Ken R. Trethewey és mások tanulmányai egyre inkább arra visznek, hogy a világítótorony felső része egy tudományos objektum volt, a korát messze meghaladó szerkezetekkel, melynek egy részét az athéni Szelek Tornya megpróbálta lekoppintani.

Újabban született egy tanulmány, mely Arrianosz történetíró egy utalását vizsgálja, amit úgy értelmeznek a tanulmány írói, hogy a torony már régen állt Nagy Sándor idején, az mutatta az utat az egyiptomi Rhakote városba, ami Alexandria helyén állt. (Ezzel azonban vannak erős kétségeim vannak.)

Mindenesetre nem foglalkoznak a történészek azzal, hogyan történt a gigászi torony építése egy olyan helyen, ami épp kiált a tengerből, s hozzá egy keskeny utat vezettek Pharoszról a tengeren át, mint azt több régi leírás magyarázza. Hogyan történt a kőtömbök szállítása, raktározása, emelése a szintekre? A torony tetején a rekonstrukciók szerint egy 9 méter magas, sok tonnás márványszobor állt: ezt hogy emelték a helyére, vagy 120 méteres magasságban?

Rekonstrukciós rajzokból nincs is hiány, de nem válaszolnak ezekre a kérdésekre...