Kvarkok meg nem léteznek.

 

Először is: részecskék sem léteznek, hanem történnek.

Az egy esemény, amikor a detektor kattan. Egyetlen rövid pillanat.

 

Másodszor pedig: a kvark modell csak egy modell.

Számos olyan fogalmunk van, ami nem valóságosan megtestesült, hanem csak a fejünkben lézetik.

Senkibe nem lehet orvosilag beoperálni hazaszeretetet vagy becsületességet. Meg ilyenek.

 

 

Ma egy léptetőmotoros probléma miatt rájöttem valami érdekes dologra.

A mátrix szorzással vektorokat lehet forgatni és nyújtani. De a párhuzamos eltolást a mátrix algebra alapból nem tudja. Viszont a transzformáció mátrixát ki lehet egészíteni pszedudo dimenziókkal, és akkor már az eltolás műveletét is lehet operátorokkal végezni. De ezek az extra dimenziók nem léteznek. Nem belső rejtett dimenziókról van szó, csupán egy matematikai fogás.

 

Ne várd azt, hogy a kvarkokat ki lehessen csalogatni. És azt se várd, hogy mikroszkóppal vagy bármilyen fejlett technológiai eszközzel megtalálod a transzláció operátorban lévő extra dimenziókat. Mert a matematika természete szerint az eltolási szimmetriát ugyanannyi dimenzióban nem lehet forgatási szimmetriává alakítani.