Na ezt már tegnap délután óta próbálom elküldeni, de mindig elszállt..... Hátha most megy. De már rutinos vagyok, mindent Wordban írok, aztán copy-paste.

Adm 817-re

Ne menjünk bele az erősítőgyártás rejtelmeibe, de ha már idáig eljutottunk, azért néhány dolgot még elmondanék.

A nem szimmetrikus tápfeszültségű erősítők (autónál a táp +12 V) kimenő feszültsége úgy adódik ki, hogy a tápfesz feléből levonjuk a tranzisztorokon eső feszültséget (kb. 0,6 V). Ugyanis az erősítőnek egy relatív 0 szinthez +/- feszültséget kell kiadnia (ez kijön a szinuszgörbe sajátosságaiból) Ezt úgy lehet megoldani, hogy az erősítő kimenetét alaphelyzetben fél tápra (kb. 6 V) emelik, és az erőlködő ehhez képest adja a +/- jelet. E miatt a 6 volt miatt végződnek az ilyen erősítők egy jókora soros kondiban, ami a kimeneten állandón jelenlévő egyenáramú 6 voltot „levágja”. Az állandó 6 volt egyenfesznek a hangszórók nagyon nem örülnének. A kondi mint mélyvágó szűrő is működik, ez meg is látszik a frekvenciamaneten. De ezen a szinten ez mind1.
A fenti számokból így a kimenő fesz kb. 5,4 V. Ezzel a teljesítmény 4 ohm esetén az U négyzet per R képlet szerint kb. 7,3 W. Ha szinuszjellel mérsz, akkor még kevesebb (gyök 2-vel kell osztani)
Hídkapcsolás esetén a két erőlködő ellenfázisban dolgozik, tehát a különbségi jel az előzőnek a duplája. Ez 10,8 V feszültséget és a fenti képlet szerint kb. 29,16 W teljesítményt jelent. Ez szinuszban kb. 20 W. Ha azt is figyelembe veszed, hogy az autóban töltés közben a feszültség kb. 14 volt, akkor a teljesítmény még nagyobb lehet. Persze nagy teljesítménynél a veszteségek (kábeleken, biztiken stb. eső feszültség) is nőnek, így a feszültégemelkedés nem jön át egy az egyben teljesítménynövekedésként.
Hídkapcsolásnál a soros kondi sem kell, mert a két 6V-on lévő kimenet között a potenciálkülönbség 0, a hangszórót nem terheli egyenáram. Az ilyen hídkapcsolású végfoknak viszont egyik kimenete sem „test”, így vigyázni kell, egyik vezetéke sem érhet testhez.

Szimmetrikus tápnál a kimenet alaphelyzetben 0 potenciálon van, a földproblémák és leválasztás nem okoznak gondot.
A külső erölkődők általában így vannak megépítve. (tápemelés inverterrel aztán egyenirányítás szimmetrikus táppal.

De ha már itt tartunk, akkor az autóakku terheletlen állapotban mért feszültsége nem 12, hanem 13,5 volt. A 12 volt a névleges fesz, amit egy bizonyos terhelés mellett képes leadni.

Ha már itt vagyok, és sikerül elküldenem, akkor az azóta történtekre:

Ha egy végfokra nagyobb ellenállású hangszórót kötsz, attól nem fog torzítani. Sőt kifejezetten tetszik neki, csak nem szól akkorát. A kimenő feszültség ugye maximált (lásd fenn) de a dupla ellenállás miatt az áram csökken a felére. Meg a teljesítmény. Ezt az erősítők kifejezetten szeretik. A torzítás általában túlvezérlésből vagy rossz munkaponti beállítástól van. Nem véletlen, hogy a szobahangszórók többsége 8 ohmos. Ott nincs gond a tápfesszel, könnyű így is megfelelő teljesítményt előállítani. Az autóhifiben a korlátozott tápfesz miatt törekednek a minél alacsonyabb ellenállású hangszórók használatára. Hogy ehhez mit szól a végfok az más kérdés.

Pampalini esetében én másra gyanakszom. Az ikertekercses hangszórók nagyon durva és agresszív terhelést jelentenek a végfoknak. Ugyanis az egyik tekercsben folyó áram áramot indukál a másik tekercsben. Ehhez még hozzájön a tekercs és a mágnes közötti elmozdulásból adódó indukált feszültség. És mindez visszamegy a végfokra. Ezt csak a nagyon brutális és stabil végfokok viselik el torzítás nélkül. A fejegységek erősítői általában nem erre vannak tervezve. Én a megoldást egy külön suberősítőben látom. De az ikertekercses hangszórónak akkor sem vagyok különösebb híve. Meg ha van egy subvégfok, akkor felesleges is.