Na megvolt, a 11.05-ös qr932-ről már nem szedtek le.

Előtte 2 PCR - az volt az első dolog a reptéren, hogy mutassam be. Aztán sorban a többit: karanténhotel, 1 Health Pass, Traze app. A karanténhotel és az 1 Health Pass alól fel voltam mentve, papír volt róla, amit szinte betűről betűre átolvasott a Katar vezető utaskísérője, beletelt vagy 20 percbe, addig ott álltam. De végül siker.

Dohában érdekes jelenségek voltak: a qr930 Doha-Clark úgy tele volt, mint az imakönyv a sok OFW-vel, a qr932 szinte üresen ment. Ezt nem bántam, ledőltem egy 4 üléses sorban, és gudnájt. Kapott mindenki egy arcpajzsot, akinek nem volt, én is. Abban volt már csak fasza aludni.

NAIA-3: katonák vezényelték a tömeget. Itt már egyszerűbb volt azért, mint Ferihegyen, lobogtattam a papírokat, amiket mobillal lefotóztak. Vagy 4 helyen kellett igazolnom magam, aztán végre kimehettem. Ezt a 1 Health Pass-t elég szigorúan vették Pesten is, itt is, én megpróbáltam beregelni, de az istennek se akart működni.

Mindenki szigorúan betartotta a szabályokat, utcára is csak maszkban lehetett kimenni, plázába plusz még arcpajzs, hőmérséklet-mérés, és be kellett szkennelni egy kontaktkövető qr-kódot is, no meg oltási igazolvány. Hát itt biztos nem kapom el a virit. Itt nincsenek anti-vax hülyék, mert keményen fizetős az eü.

Le akartunk menni Dumaguetebe, de letettünk róla, mert túl sok papír kellett, így maradt Batangas, a Taal, Nasugbu, meg a Pico de Loro, ami nem volt rossz hely, kocsival. Az utak szarabbak, mint otthon, sok a rücskös beton, aszfalt imitt-amott. Itt az a szokás, hogy a tricikli a belső sávban vánszorog 40-nel, te meg előzz a külsőben, ha mersz. Ezért otthon meghalsz, itt senkit sem zavart. 60 kmh a teteje mindennek, talán az SLEX gyorsabb, de az is max 100. És mindenhol a dugó, dugó..

A fizetős rendszer maga a vadkapitalista őskáosz: ahány fizetős út, annyi tulaj, annyiszor kell bejelentkezni a rendszerbe, ami nem is 1xű, nekünk egy olyan shell kutat sikerült végül találni, ahol volt SLEX-es és Cavitex-es ügyintéző is. Ragasztottak 1-1 rfid matricát, onnantól szabad volt az út, de ez a macera hihetetlen, kézzel kellett mindenféle papírokat töltögetni a 32 fokos hőségben.

Ez miattam volt, nekem volt az a pompás ötletem, hogy visszafelé más úton jöjjünk, ez lett az ára, ráadásul a Cavitex jó ha van 10 km..

1x lementünk még a Mall of Asia-ba az EDSA déli végénél, hát, már nem tetszik, a kínaiak teleépítették mindenféle xar condóval, mind vagy 20 emelet, már alig ismerem fel a környéket, a parkolás egy merő rémálom, nemcsak itt, mindenhol, talán a Robinsons Magnolia az egyetelen még épeszű hely. Az Ortgasnál az SM Megamall-ba 20 éve be nem tettem a lábam, az EDSA-ról már nem is látni, úgy beépítették a kínaiak. Elsöprő a kínai nyomulás, úgy telehintették a várost a fos 30 emeletes kondóikkal, hogy már néha azt se tudom, merre járok, alig maradt a régi tájékozódási pontokból. Ráadásul elég üresen kong mind.

Valakinek az a briliáns ötlete támadt a tanácson, hogy a buszokat áttették az EDSA legbelsőbb sávjába, és azt le is választották a többi sávtól. Ez a buszforgalmat fel is gyorsította, de az autósok hatalmasat szívnak, mert így a legbelső gyors sáv kiesett. Az már részletprobléma errefelé, hogy így a busz ajtaja a rossz oldalra esik, az úttesten kell le- és felszállni. Az EDSA egy tragédia lett, Cubao felől már jobban megéri az Aurorán menni a tenger felé, pedig annak csak 1 sávja van. Ha itt vagyok, mindig megyek 1-2 kört a tömegközlekedéssel, de ez most a virnyák miatt kiesett.

Valamikor nov. közepén eltörölték az arcpajzsot, de a maszk maradt az utcán is.

A bolti pénztárosokon mindig megdöbbenek: nincs székük azóta sem, hogy 5 éve már ezen 1x ledöbbentem. Úgy ácsingóznak 1enruhában, 1encipőben egész műszakban. Az egész folyamat irgalmatlanul lassú, beírják a kártya utolsó x számjegyét, alá kell irkálni valamit, ha meg Senior Citizen van a sorban, azoknál van egy kis könyvecske, amibe akkurátusan beírják a vásárlást kézzel, mint régen a tak.betétkönyv. Szalag nincs, úgy kell kézzel odébb toszogatni az árukat. Önkiszolgáló kassza ismeretlen fogalom. HUN azért már fényévekkel jár ez előtt.

Visszafelé a NAIA-3 megint egy tragédia. Irtózatos tömeg, özönlenek a diplomás cselédek a világ minden tájára, éjjel-nappal, karácsonykor, újévkor, mindegy, itt nincs egy üres óra soha. Ami nem zavarna, de a "Foreign Passports" sávban is mindenhol ők vannak. Így be kellett állnom közéjük. Vagy egy óra ácsorgás, nem túlzok. Előtte meg egy fószer el akart hajtani a baggage drop ablaktól, pedig becsekkoltam előtte a neten. Mondván, álljak be a dög hosszú sor végére, mert ez itt business class. Tényleg? Tudsz olvasni, buzikám? Majd ha a Qatar mondja. Hát lóf_t, elmentem, tettem egy kört, visszamentem ugyanoda, akkor már nem hajtott el senki..

Érdekes, hogy itt a 3-ason nem kell reptéri adót fizetni.

Az embernek itt folyton az útját állják: először sorba kellett állni, hogy bejuss a kapunál az ülésekre. Ez még nem volt elég, amikor mész ugye a folyosó felé, ellenőrzik a beszállódat, útleveledet. OK. De itt még ez sem elég: a folyosó közepén újabb Road block, megint sorállás, ellenőrzés. Huh?? Itt már nagyon elegem volt a NAIA 3-ból, mit ne mondjak.

Pajzs már nem kellett, a fősztyuvi meg megsajnált, és szerzett nekem egy 4-üléses sort, ezer köszönet! Talán, mert a how are you? kérdésére én bizony elpanaszoltam, hogy a 2 órás reptéri tortúra miatt már eléggé le vagyok konyulva. Éjfél után 15 perc az indulás, hajnali 5 a dohai érkezés, nem volt mindegy.

Ferihegy maga volt a Paradicsom, se karantén, se papír, semmi, csak kisétáltam - végre itthon!