A 4. dinasztia Sznofruval az élen, még nem Gízába temetkezett, csak Hufu jelent meg a gízai dombon először. Szerintem a heliupoliszi papok tanácsára választotta ezt a helyet.

A gízai domb egy nagyon ősi szenthelynek számított már akkoriban is. Erre néha kitértem, igaz röviden néhány hsz-ben is:

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=148825700&t=9000303

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=149039644&t=9000303

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=99533267&t=9000303

Hufu munkásai gyakorlatilag is, majd a papjai rituálisan is "megtisztították" a fennsíkot a korábbi emlékektől. Ezért volt sokáig az a hit az egyiptológiában, hogy Giza afféle "szűzterület" volt Hufu feltűnéséig.

A leletek meg van a maguk rejtélyei az egyiptológiában, kezdve pld. Hotepherész aknasírjával, a Covington-sírral vagy első dinasztiabeli sírokkal. Utalok még Karl Kromer ásatásira az északi szemét és törmelékhalomban. Az 1800-as évek végén v.leg kincsvadászok egy sírra bukkantak, állítólag a Nagy Piramistól csak pár méternyire, onnan hoztak el 4 szép állapotban megmaradt kerámia korsót. Bodil Mortensen megvizsgálta, ezek a Maadi-korszakból valók, azaz a sír akár hatezer éves is lehet. De mit keresett jó ezer évvel egy sír éppen a Nagy Piramis lábainál? Nyilván lehetetlenség, hogy a piramis már ekkor is állt volna, inkább a véletlenek összjátéka révén maradt ott, Hufu munkásai által betemetve.

Mariette találta meg a Leltárkövet is a Gízában.

Koncentrálhatsz egyébként Hufu vagy a 4. dinasztia szerepére is, elég érdekes.