Téves,  nem rövid gyököt ragozok itt összevissza és gyártok belőle immár magyaros szót, hanem pont fordítva:  akár hosszabb szavakat is logikusan le lehet bontani gyökökre magyarul érthetően elemeire.

 

Sosem állítottam hogy nincsenek jövevényszavaink, ilyenek mindenkinél vannak, de korántsem annyi mint amennyit oda sorolnak.  Eleve az őseink írásáról sok ezer éves leletek kerülnek elő folyamatosan, akkor bizonyosan nem csak mutogattak és csak brekegtek össze- vissza és várták a szlávokat és latinokat hogy nevezzék már el a sokszor ő általuk feltalált dolgokat.  Viccnek jó lenne max. ez. 

 

Mert itt a "nadrág" ugye:  Kezdjük azzal, hogy ezt az ősi lovas népek találták ki, és hát az őseink bizony ide tartoznak ez tán nem vitás. Akkor bizonyára el is nevezték és Európa tőlük ismerte meg a ruhadarabot, mert ők akkoriban még hol szoknya, tunika, tóga, lepel féle cuccokban tolták, és ez nem magyarkodás hanem az igazság maga.  A szlávok már nadrágban látták az őseink.                                                                             De a szó amúgy pofonegyszerű:  2. szótag RÁ és   RAGad szavakból, a korábbi ruházathoz képest ez szinte rád ragad.  A NÁD szóból indulhatott hiszen a nád milyen?... hengeresen üreges szárú.  Pont mint a nadrág micsoda véletlenek))   A pióca régibb nadály neve is a nádból ered, a nádas helyeket szereti.  Színtiszta magyarul épített szavak.  De akinek ezek után is ez szláv én ráhagyom))

 

Az asztalon meg ételt osztol. Nem véletlen a neve.  Az "Szt"  gyök megannyi szavunkban ad értelmet az osztásra. Ha egy szomorú embernek adsz (osztol) némi vigasságot akkor vígasztalsz, ha nagyon megsértetted, akkor engedményeket osztol, nem engosztolsz mert úgy hülyén hangzik, engesztelsz de itt is  megvan az osztás értelmű gyök.  Aki hírt oszt meg az híresztel.  A kereszt szó is ilyen, egy körbe rajzolva körösztó, ezek nem puszta véletlenek, logika van a nyelvben.  Valami zseni találta ki ezt.

 

Közösség megosztása: bomlaSZTás     Halaszt szóban is ott az értelem. Nyilván nem halakat osztogatunk))

De időben valami teendőt későbbi időre osztunk. Értelme ismét. Pásztor is osztja a legelőterületet. A pázsiton.

 

Sokan csak azt nézik hogy ha egy szavunk hasonlít egy másik nyelv szavára akkor csak is egy dolog lehetséges, hogy mi vettük át és fel se tételezik hogy akár fordítva is lehet, vagy van egy ősibb közös nyelvi vonatkozás.  Pedig tény hogy az ősi írásunk a rovásnak már jó néhány évezredes a múltja, a felbukkanó leletek nem hazudnak, márpedig aki tud írni annak mondatai és szavai kell hogy legyenek...