Amikor oda jártam (90-es évek közepe), csak arra tudtam gondolni, hogy micsoda lepukkadt egy intézmény, és gimnáziumba kellett volna menjek. Viszont hogy így most beleolvastam a topikba, és látom hogy micsoda története volt ennek a sulinak, és milyen jó arcok jártak oda már évtizedekkel korábban...hát sajnálom, hogy nem tudhattam ezt akkoriban. Amúgy bármilyen lepukkadt is volt a suli, a tanárai olyanok karakteresek voltak, mintha egy vígjátékból léptek volna elő. Valami hihetetlen amatörizmus ment, pl. német nyelvtanár az első 3 órája után feladta, és onnantól nem tanított, fél évkor meg év végén beírta a jegyeket, amiket kértünk. Volt egy műszaki tanár, aki állandóan részegen jött be, és abból állt a tanóra, hogy egy diákot kihívott, és a könyv vonatkozó fejezetét felkaristoltatta vele a táblára. Persze két-három mondatnál többet nem nagyon tudott felirkálni, tehát azzal telt az óra, hogy mi zsibongtunk a háttérben, a gyerek meg küzdött a krétával, a tanár meg szórakozott vele. Kedvenc mondása az volt, hogy ne úgy fogja a krétát, mint szűz lány az apja farkát. Akkoriban ezen nem röhögtem, mert olyan döbbenetes tirpákság volt, hogy fel se fogtam miről beszél, de manapság ha eszembe jut, szakadok a röhögéstől. És hát ugye ami belém égett mint sztori, mikor a Pályi Dénes kikészítette a gyereket, az meg nekitámadt, de az éppen belépő Tichy fogta fel a támadást, és tanár-diák verekedés. Ilyen ügyekből országos botrány lenne manapság, de a 90-es években ezt simán elboronálták házon belül. Hamisítatlan 90-es évekbeli vadnyugat volt akkoriban a sulin belül. :D Érdekes, hogy nem említettétek a Tótné valamilyen Máriát. Ő volt akkoriban az asszem igazgatóhelyettes, szép nő, mély hanggal, magyart tanított. Hát én belé voltam szerelemes. Oké, ingerszegény környezet! Emlékszem suli után egy felvételi előkészítőn mellém ült egy lány, és arra gondoltam, hogy úristen, 5 éve nem ült mellettem lány iskolapadban. Gimnáziumba kellett volna menjek!!! :D De nem bánom.