Továbbra is megmaradnék a Gebel el-Arak-i kőkés elefántcsontnyelén levő faragványoknál ill. a prehisztorikus egyiptomi hajózásnál, mint azok a hajók, melyeket a predinasztikus Hierakónpolisz egyik sírfreskóján vannak ábrázolva (a sírt az i.e. 3600 körülire teszik): http://sumerianshakespeare.com/media/DIR_856401/abb58082b60cffe7ffff88eeffffe417.jpg
A sumerokat népszerűsítő Sumerian Shakespeare oldalon van egy hosszabb, olvasmányos cikk a kőkésről.
https://sumerianshakespeare.com/748301/748322.html
Ebből idézek pár dolgot, hátha te is érdekesnek találod.
Az "állatok uraként" ábrázolt figurára írja: "A Gebel el-Arak késsel kapcsolatos valamennyi vita szerint ez a motívum «mezopotámiai». Ez nem általában mezopotámiai, hanem kifejezetten sumér. Pontosabban, ez a motívum a Uruk sumér királyának, az eredeti pásztorkirálynak a motívuma. Pásztorsapkát visel, a sumér király koronáját. Úgy tűnik, az uruki királyt mindig állatok veszik körül."
"A nyél hátulján látható jelenet nem egy homályos, általános mezopotámiai téma; ez az uruki király konkrét motívuma. Nem "valahogyan, valamennyire", hanem pontosan. Valójában pontosan így ábrázolta magát Uruk királya."
"Ez visszavezet minket a központi kérdéshez:
Miért van egy sumér király a Gebel el-Arak késen?
Hogy erre a kérdésre választ kapjunk, nézzük meg a másik oldalát. Ott van az igazi esemény.
A kés markolatán lévő csatajelenet öt regiszterre van osztva."
A szerző hosszan azon érvel, hogy a tudósok általános érve hibás, miszerint a csata győztese a sumerek, akik lemészárolják az egyiptomiakat. Az egyik sérült rajzot kiegészítve arra, jut éppen a fordítottja történt. Majd a hajókat elemzi:
"A Gebel el-Arak-késen játszódó csatajelenetben fontos szerepet játszanak a hajók, és nemcsak azért, mert ez a kétéltű hadviselés első ábrázolása és a tengerészgyalogosok első ábrázolása. A művész szándékosan két különböző típusú hajót szerepeltetett. Mindegyik típus más-más hadsereghez kapcsolódik. A Louvre szerint az egyiptomi történelem Naqada-korszakában mindkét típusú hajó használatban volt. Ez talán igaz, de ...
Ha mindkét hajótípus egyiptomi, akkor ez azt jelenti, hogy a Gebel el-Arak-i késen ábrázolt csata egy egyiptomi polgárháború. Ez egy észszerű feltételezés, mivel mindkét sereg ugyanúgy van öltözve (úgymond), és mindkettő egyiptomi kést visel. Ez könnyen lehet egy csata a sok polgárháború egyikéből, amelyek Egyiptom Kr. e. 3100-ban történt egyesítése előtt zajlottak.
Ha azonban ez egy egyiptomi polgárháború beszámolója, akkor miért van itt egy sumér király képe? Ez olyan, mintha egy angol művész megfestene egy csatajelenetet az angol polgárháborúból, és pont a közepébe rajzolna egy kínai császár óriási portréját. Ennek egyszerűen semmi értelme. Ha a Gebel el-Arak-i kés egy egyiptomi polgárháborúról szól, miért nincs rajta egy kép, amely azt az egyiptomi királyt dicsőíti, aki valójában megnyerte a csatát? Azt javaslom, hogy a Gebel el-Arak késen ábrázolt csata egyértelműen egy idegen invázió, és nem polgárháború.
Mindegy, vissza a hajókhoz ..."
Az egyiptomi hajó: "Az ötödik regiszterben szereplő hajók rövid hajótestükkel és meredek hajlásszögű orr-részükkel jellegzetesen egyiptomiak."
A sumer hajó: "A harmadik regiszterben lévő hajók másmilyenek. Ezek a sumér hajók. A bal oldalon egy sumér tengerihajó látható. A hajó kialakítása nehezen kivehető, mivel a hajók sérültek, és mind össze vannak kuszálva, ezért az egyik hajó orrának és tatjának újraegyesítésével rekonstruáltam egy sumér hajót... A középen lévő építmény a hajó kabinja. A kabin fölött egy zászló. Balra a hajó orra (eleje) látható..."
"Azt javaslom, hogy a Gebel el-Arak kés az uruki sumér királyt, a borotvált fejű sumér katonákat és a sumér hajók flottilláját ábrázoló képekkel egyértelműen a sumérok és az egyiptomiak közötti csatát ábrázolja.
Egyetlen probléma van csupán:
Valójában soha nem történhetett meg."
Majd hivatkozik az Ur-Namma babilóni eposz (i.e. 1900) egy kitételére, amihez ezt a magyarázatot fűzi: "Több mint 1500 évvel a Gebel el-Arak kés megalkotása után a mezopotámiaiak még mindig Dilmunt tekintették a "világ vége" metaforájának. Egyiptom lerohanásához a suméroknak el kellett hajózniuk Dilmun mellett, és végig kellett hajózniuk a Perzsa-öböl teljes hosszán; majd nyugatra kellett hajózniuk az Arab-félsziget mentén, aztán északra kellett fordulniuk, és végighajózniuk a Vörös-tenger teljes hosszán. Ez egy nagyjából 6500 kilométeres út. A sumér hajók, mint a történelem e korszakában minden hajó, nem voltak igazi tengerjáró hajók. Néhány mérföldet tudtak fel-alá hajózni a part mentén, de nem rendelkeztek iránytűvel vagy más navigációs műszerrel, így soha nem hagyhatták el biztonságosan a szárazföldet.
[...]
Talán fordítva történt; esetleg az egyiptomiak szállták meg a sumér területet. Ez a forgatókönyv is igen valószínűtlen.
[...]
Már csak egy lehetőség maradt, hogy a sumérok és az egyiptomiak valahol középen találkoztak. Ez is valószínűtlennek tűnik, mert mindkét félnek 3200 km-es utat kellett volna megtennie olyan hajókkal, amelyek elég nagyok voltak ahhoz, hogy csapatokat szállítsanak.
Tény, hogy nincs bizonyíték arra, hogy a sumérok és az egyiptomiak valaha is találkoztak volna egymással, még i. e. 2004-ben sem, amikor a sumér civilizáció átment történelemmé.
Egészen biztosan nem találkoztak i. e. 3400-ban, amikor a Gebel el-Arak-i kést megalkották.
Ez ismét visszavezet minket a központi kérdéshez:
Miért van egy sumér király képe a Gebel el-Arak-i késen?"
Majd a szerző saját teóriáját adja elő a kés keletkezésének körülményeire:
"Az egyiptomiak meséket hallottak utazóktól egy távoli és hatalmas királyságról, amelyet Sumernek hívtak. Néhány sumér lelet közvetítő kereskedők révén szárazföldi úton jutott el Egyiptomba. Az egyiptomiakat lenyűgözte a sumérok gondolata, és talán egy kicsit meg is ijedtek. Az uralkodó osztály aggódott, hogy a sumérok veszélyt jelenthetnek a saját királyságukra. Lehetséges volt, hogy a sumérok egy napon megszállják Egyiptomot?
Feltételezem, hogy a Gebel el-Arak kést faragó művész látott néhány sumér műtárgyat..."
Éppen ezért a sumér fejedelmet jól, viszont sumér katonák felszerelését és ruházatát tévesen ábrázolta. Majd a végső következtetése ez:
"Tehát... ez egyértelműen a sumérok és az egyiptomiak közötti csata illusztrációja - egy olyan csatáé, amely valójában soha nem történt meg. Uruk sumér királya a csata vesztese - mégis hősként ábrázolják. A sumérok és az egyiptomiak még csak nem is találkoztak soha - mégis ott vannak, és megölik egymást.
Egyiknek sem volt semmi értelme számomra.
Miután napokig töprengtem ezen a sok ellentmondáson, végre rájöttem, hogy a Gebel el-Arak-i kés alkotója miért ábrázolta a sumér királyt olyan hatalmasnak és fenségesnek, és az egyiptomi uralkodó osztály miért rendelte meg a kést egyáltalán:
Az uruki király lehetett minden magas és hatalmas a távoli Sumérországban, de ha a sumérok meg merik támadni Egyiptomot, a hős egyiptomiak legyőzik őket.
Ezért van a Gebel el-Arak-i késen egy sumér király."
Tudnál-e válaszolni arra a kérdésre, hogy méltányolod-e, elfoghatónak tartod-e s szerző teóriáját? Van-e benne szerinted ellentmondás? Illetve mennyire jól magyarázta meg a sumér és egyiptomi hajók szerepét?
(a cikk maga sokkal hosszabb, mint amit idézgettem, de igyekeztem a lényeget átvenni, meg ami érdekelt belőle).
