Újlaki Creative Commons License 1999.12.04 0 0 766
Jómagam egyszer repültem Il–62-vel. Amit észrevettem, az a földöm guruláskor egy elég erős lengés a fordulóban. A másik, amiről te írsz, elemelkedés után egy erős remegés volt. Ezt, más típusokon legalábbis, legtöbbször az elemelt és szabadon pörgő orrkerék kiegyensúlyozatlansága okozza ("simizés"). Elég gyakran írták be a fedélzeti hibanaplóba, főleg Il–18-ason. Az Il–62 hosszú törzs-eleje persze szintén okozhat talán rezgést.

Biztonság(osság):

Kigyűjtésem, sajnos, ömlesztve:


Típus Összes Megs. Arány
An-24 1362 117 8,6%
An 22 68 8 11,8%
Il-18 >800 77 <9,6%
Il-62 281 19 6,8%
Tu-104 207 35 16,9%
Tu-114 36 4 11,1%
Tu-124 112 15 13,4%
Tu-134 853 50 5,9%
Tu-144 20 2 10%
Tu-154 925 54 5,8%
Jak-40 1136 84 7,4%
Jak-42 ? 7

VC-10 54 7 13%
One-Eleven ? 27
Comet ? 26
Trident 117 16 13,7%

707 1010 148 14,7%
720 154 23 14,9%
727 1831 84 4,6%
737 ? 90
747 1230 31 2,5%
DC-8 ? 81
DC-9 ? 97
DC-10 ? 24


Ebből az köveztkezik, hogy az Il–62 éppen kétszer biztonságosabb, mint a vele közvetlenül össszehasonlítható típus, a VC-10.

Azért sok megjegyzés volna:

Egy kis példányszámban épített repülőgép adatait nem lehet összehasonlítani egy kiforrott, hosszú életű típus adataival.

Csak a gyártási időben, technológiai fejlettségben, hatótávolságban, méretben stb. egymásnak valamennyire megfelelő típusokat érdemes összehasonlítani.

A "hosszú életű" típusoknál érdemes lenne megnézni a korai és a későbbi statisztikákat.

Előzmény: Pitecus (763)