Örök téma marad ez hogy építsük avagy ne építsük.

 

Mindig azt mondom hogy múltunkat megőrizni erkölcsi kötelességünk lenne, és ha van rá pénz is akkor inkább építsünk.

Csak nézegetni, romos voltukban ezeket a várakat némileg önző dolog is, ugyanis tudva tudjuk hogy állapotuk csak romlik ha nem nyúlunk hozzájuk és utódainkra nem marad már semmi. Minimum állagmegóvás szintjén hozzá kellene nyúlni mindegyik ismert várunkhoz, mert pár évtized és a felszínen már nem lesznek látható falmaradványok.

 

Füzért sokan ócsárolják, pedig nem kéne. Hol az eredeti vár, kérdezik. Ilyenkor megkérdezném hogy melyikre tetszik gondolni?

Melyik évszázadra?

És azt tetszik-e tudni hogy a 30-as években gróf Károlyi Mihály már 2000 pengős költséggel volt kénytelen megmenteni az éppen leomlóban lévő kápolnát? Ennek tükrében se nyúljunk hozzá?

 

Szóval építsünk, mert az évszázadokkal hosszabbítja meg egy épített örökségünk életét, turisták tízezreit vonzza az adott tájra, látványosság, érdekesség, és ha belevisszük a XXI. századi technikát is az interaktív kiállításokkal akkor még talán a facebukk-tiktok generációnál is elérjük hogy legalább 5-10 percet rászán drága idejéből múltunk egy darabkájára.

(Füzért, a Hegyközt egyébként élteti a várturizmus, de Regécet is megmentette a kihalástól Rákóczi vára)

 

Persze az sem mindegy hogyan építünk. Úgy azért talán nem kéne ahogyan például Csókakőn tették.