A modern emberi genomokban ezek a neandervölgyi eredetű DNS-szakaszok generációról generációra egyre inkább feldarabolódtak, ezért a hosszúságuk alapján elég jól meg lehet becsülni egy ősi DNS-ről, hogy hordozója mikor élhetett. A tavalyi évben publikált régészeti eredmények nyomán arra lehet következtetni, hogy a modern ember már 47-43 ezer évvel ezelőtt megjelent Délkelet-Európában, de kellően ép maradványok és a belőlük kinyerhető genomi DNS hiányában nem sokat tudunk arról, kik voltak ezek az első telepesek, és hogyan viszonyulnak a többi ősi és a mai embercsoportokhoz.

A Nature Ecology & Evolution folyóiratban most egy nemzetközi kutatócsoport bejelentette, hogy megtalálta és rekonstruálta az eddig ismert legősibb modern emberi genomot. 

AZ EREDETILEG CSEHORSZÁGBAN TALÁLT ÉS ZLATÝ KŮŇ (ARANY LÓ) NÉVEN ISMERT NŐI KOPONYA HOSSZABB NEANDERVÖLGYI EREDETŰ DNS-SZAKASZOKAT HORDOZ, MINT A 45 EZER ÉVES SZIBÉRIAI USZTY-ISIM LELET, S EZZEL A LEGRÉGEBBI MODERN EMBERI GÉNÁLLOMÁNNYÁ LÉPETT ELŐ. Az elemzések azt sugallják, hogy birtokosa egy olyan népesség képviselője volt, amely időben megelőzte a ma Európát, illetve Ázsiát benépesítő embercsoportok szétválását.

https://www.origo.hu/tudomany/20210416-a-legosibb-europai-embere-a-csehorszagi-zlat-k-koponya.html