Szia. Úgy tudom, az önsegítő csoportoknak is az a lényege, hogy meghallgassák egymást, és nem a direkt tanácsadás. Úgy látom, több olyan dologról írtál, ami másokat is érinthet.
Én az ezotériával voltam úgy, mint te a vallással. Annyi különbséggel, hogy ez nálam nem a gyerekkoromból származó, családból hozott érdeklődés. Természetesen én is tudok megnevezni olyan eszmei dolgot, amivel a családom révén kerültem kapcsolatba, és így vagy úgy viszonyulok hozzá most, de nem erről akarok itt írni.
(Kis kitérő pár szóban az ezotériáról, és amit én láttam belőle: Szóval az ezotériával, mint sokan mások, talán női magazinokban találkoztam először. Nem állítanám, hogy szakértő lettem, de azért sokat foglalkoztam egy időben a témával. Mostanra ez az érdeklődés erősen lecsökkent, illetve utóbbi időben átalakult.
Mai eszemmel én azt látom, hogy ez egy ellenőrizetlen terület. Viszont lehet vele pénzt keresni, könyvek, tanácsadások stb. formájában. Ezért sok a kókler, a sarlatán, és az epigon, aki csak másol. És persze vannak önjelölt guruk, és "messiások". A befogadó közönség pedig igazából kiszolgáltatott, mert nagy részük nem tudja, hogy mit keres, csak "eszi", amit elébe tesznek.
Amit manapság ezotéria néven ismerünk, az eredetileg szerintem azért alakult, hogy amit nem lehet sem a vallás, de még a tudomány eszközeivel sem megmagyarázni, arra adjon valami érthető magyarázatot a mai kor emberének. Pl. a topikban sokat emlegetett Popper Péter igazán érdekes ezoterikus megközelítéseket szokott a videóiban felhozni. Pl. Jézus életéből.)
Na lényeg, hogy nálam is az volt, hogy egy idő után jöttek a kényszergondolatok az ezotériával kapcsolatban. És egy kívülálló könnyen mondja, hogy azzal ne törődjek, mert az úgysem igaz. Viszont az ezoterikus "guruk" egy részében sem szabad megbízni, a fent leírt okok miatt. Én erre is, mint minden más kényszerre, szívből tudom ajánlani a kognitív viselkedésterápiát. Tehát a vallásos kényszerekkel ugyanúgy kell és lehet eljárni, mint az egyéb kényszergondolatokkal és cselekvéssel.
folyt.köv.
