Na kérem, a nyugati repülőgépek műszerei az angol-amerikai tengerészeti mértékegységekkel dolgoznak.

A távolságot tengeri mérföldben (NM, nm, n.m.; nautical miles) adják meg, ez kb 1853 méter. Szárazföldi mérfölddel repülős témánál csak a laikusoknak írt újságcikkekben lehet találkozni.

A sebességet csomóban (KT, kt, kts; knot) mérik. Az egy csomós sebesség éppen egy tengeri mérföldnek felel meg óránként, tehát 1 csomó kb. 1,853 km/h.

A magasságot először is lábban mérik (FT, ft; egyes számban foot, többes számban feet). Egy láb kb. 0,3048 méter, azaz gyors közelítő átszámításhoz a lábban adott értéket 0,3-mal szorozzuk vagy 3-mal osztjuk. Az útvonalon repülő gép magasságát viszont repülési szintben (FL, flight level) adják meg, egy szint 100 lábnyi magasságnak felel meg, így az FL300 repülési szinten haladó gép 30 000 lábnyi azaz durván 10 000 méteres magasságban van. Nem a föld fölött, a valóságban még csak nem is a tengerszint fölött, és valójában sem térben, sem időben nem azonos magasságban. De ennek tárgyalása már sokszorosan meghaladná egy hozzászólás terjedelmét.

A függőleges sebességet, azaz az emelkedést-süllyedést természetesen láb/percben (ft/min vagy fpm vagy f.p.m.) adják meg. Ebben van valami ráció, ugyanis a műszerre pillantva gyors fejszámolással azonnal megmondható, hány perc múlva ér a gép az adott magasságra.

Ezeknél a paramétereknél megmaradt az angolszász mértéjkegységek használata, míg a többinél részben áttértek vagy áttéregetnek a metrikus rendszerre, ami külön galibákat okoz, és legalább egy esetben már vezetett nagyon kritikus repeseményhez.

Akkor egy kis folklór a magyar olvasók számára a hagyományos mértékegységekből: a tolóerőt természetesen fontban mérték (ez erő-font), a tüzelőanyag mennyiségét szintén (ez meg tömeg-font), már amikor nem gallonban. A hosszparamétereket lábban, hüvelykben vagy ezek kombinációjában (a csőátmérőket, furatátmérőket, csavarfej-méreteket ráadásul a hüvelyk tört értékeiben: 3/8", 1 5/8" stb.); a szárnyfelületet négyzetlábban, a csomagtér űrtartalmát viszont köblábban adták meg (mennyi lehet 600 köbláb?). A padló terhelhetőségét font/négyzetlábban vagy font/lábban, a nyomásértékeket viszont PSI-ban, vagyis font/négyzethüvelykben (mennyi lehet 2,5 PSI?). A hőmérsékletet Fahrenheit fokban, a szélsebességet természetesen csomóban. A huzalátmérőket Gauge-ban adják meg, ebből van három is, a fogaskerekek méreteiről nem is akark beszélni.

Mérföldből tehát több is van, és még az angol tengeri is eltér kissé a brit tengeri mérföldtől, és az angol szárazföldi mérföld nem csak az amerikaitól, de a londonitól is eltér, nem beszélve a közel nagyságrenddel nagyobb földrajzi mérföldtől. Gallon egy egész tuctnyi van, mind különböző. A többi talán egységes; de ki tudja? :-)

Még annyit, hogy az angolszász mértékegységeket szándékosn nagybetűvel írva adtam meg, bár a kisbetűs talán elterjedtebb; de a gyakorlatban, sajnos, minden kombináció lehetséges. Az én indokom az volt, hogy egyes egységek különben interferálnak a metrikus egységekkel: a tengeri mérföld pl. a 12 nagyságrenddel kisebb a nanométerrel, a csomó pedig az oly gyászos környezetben megismert kilotonnával.