Kezdésként köszenetet mondok az ide beillesztett videóért. Maga a videó egy jól megszerkesztett, látványos és a laikusokat egészen biztosan azonnal meggyőző alkotás. Mint tudjuk, az Ószövetség hitelességét kutatók több csoporta oszthatók. Akik elkötelezett hívők, azoknak nem lehet más céljuk érthetően, mint mindenáron igazolni az Ószövetségben leírtakat. Ezek a kutatók, legyenek Bibliát kutatók, vagy régészek, nem nevezhetők elfogulatlan, elkötelezetlen, független, csak az igazság feltárásáért fáradhatatlanul tékenykedőknek. Kizárólag EGY célkitűzés motiválja őket, valamilyen úton-módon igazolni a világ előtt az Ezsdrás által 445-ben megismertetett Tórának és a többi ószövetségi könyv tartalmának történelmi realitását. Aztán vannak olyanok, akik eleve istentagadók, ezért érthető módon az Istenbe vetett hitek és az azokkal kapcsolatos "Szentírások" cáfolataira törekszenek mindenáron. Szerintem vannak még olyanok is, akik előítélet-mentesen, pártatlanul igyekeznek kutatási tevékenységüket folytatni. Én magamat ezek közé sorolom. Amennyiben meggyőző bizonyítékok merülnek fel az eredményeimmel, következtetéseimmel szemben, minden további nélkül hajlandó vagyok azokat korrigálni.


A bevezető után annyit szeretnék előre bocsájtani, hogy ezt még egy másik bejegyzésem is fogja követni.

 

Kezdeném a videó utolsó végkövetkeztetésével, amit a 39. perctől lehet megtekinteni:

 

"Az izraeliták múltjának legitimitása egy, a Biblia ősi eredetét igazoló bizonyíték felfedezésétől függ."

 

 

Maximálisan egyet kell ebben minden olyan kutatónak értenie, akik előítélet-mentesen és pártatlanul tevékenykednek, így magam is csatlakozom az idézetben közöltekhez. Az ezt követő mondatra és a későbbiekre viszont már enyhén szólva szkeptikusan kell reagáljak:

 

 

"Egy később életreszólónak bizonyuló felfedezés Jeruzsálem falain kívül egy régi temetőben veszi kezdetét. ... ... ..."

 

 

A videóban a Tóra i.e. 445-ben történt megismertetését úgymond megelőző időkből származó lelettel rukkolt elő a magyarországi születésű izraeli régészprofesszor, Gabriel Barkay (1944 -), aki azt állította, hogy a jeruzsálemi Ketef-Hinnom-völgyben lévő temetkezési helyen két ezüst amulettre bukkantak ásatásaik folyamán, melyeken a Mózes IV. könyvében (6,24-25) olvasható "ároni áldás" szövegének töredéke található protohéber betűkkel írva. Barkay úr ezeket i.e. VII - VI. századi leletekként datálta, ami ugye azt jelentené, hogy neki végre sikerült egy olyan írásos emlékre lelnie, ami igazolná azt, hogy a Tóra már i.e. 445 előtt is közismert kellett legyen.

 

A babiloni száműzetést megelőző időkben volt használatos a protohéber írásmód, de ezt a későbbi időkben is applikálták elvétve, így az i.e. I. században ismét alkalmazásban volt, a szamaritánusok pedig a mai napig használják. Arra a temetkezési helyre pedig, ahonnan Barkay úr állítása szerint a lelet származik, i.e. VII. - I. századig temetkeztek. A Barkay úr által említett "kalapácsos 13 éves gyermek" kapirgálás közben találta meg ezeket az amuletteket és nem a korábbi feltárt régebbi sírokban.

 

A lényeg az, hogy vezessen minden kutatót az alábbi Indiából származó gondolat, amit én is magamévá tettem:

 

 

"Nincsen magasztosabb vallás az igazságnál!"