Astrojan Creative Commons License 2020.10.21 0 0 1870

A Nap közepéből, sok ideig utaznak a fotonok és egyéb részecskék, mire a felszínéhez érkeznek. Ez is a graviton sugárzás nyomó hatása miatt van?

 

Csak áttételesen és részben. A fotonok ugyanis egy sűrű közegben mozognak ami nem fényáteresztő és így folyton elnyelődnek. A gravitonsugárzás csak összenyomja a Nap anyagát, összesűríti.

 

A Nap nem elég sűrű ahhoz, hogy ilyen mértékben lassítsa a fotonok mozgását csupán a gravitációs hatásával. Egy fekete lyuknál annyival tisztább a helyzet, hogy ott már az eseményhorizont környékén nincs anyag amit a fénynek le kellene küzdenie. Ott tisztán a BH gravitációs hatása fékezi a kifelé tartó fotonokat, ami az eseményhorizonton éppen fénysebességnek megfelelő hatás, tehát ott a kifelé tartó foton látszólag áll, nem tud eltávolodni a lyuktól, ezért mi sosem láthatjuk meg.

 

Ha nem lenne forgó, keringő mozgás, akkor minden anyag sugárirányban egy tömegközpontba zuhanna?

 

Igen, szerintem igen, de ehhez hozzátartozik egy távolodó mozgás is, például az Univerzum galaxisai távolodnak egymástól, akkor ezt a mozgást is le kellene tiltani, nemcsak a forgó keringőt.

 

A Fekete lyukak végzik ezt az anyag „betakarítást”?

 

 

Igen, lényegében igen. Végsősoron. Aztán legvégsősoron egy, a legnagyobb megszalad és betakarítja az összes galaxist meg fekete lyukat az Univerzumban. A mi Univerzumunkban. Ekkor már mindegy milyen sebességgel távolodnak a galaxisok. És ebből lesz egy új Big Bang.

 

A Nat Geo meg elbújhat az összes tudósával egyetemben, a hőhalállal, a párhuzamos Univerzumokkal, a szingularitással, a gyorsulva táguló Világegyetemmel, meg úgy általában a teljes kozmológia mesével és a gumilepedővel együtt, mert ettől még a hindu kozmológia is különb.

Előzmény: szőrinszálán (1869)