Astrojan Creative Commons License 2020.10.09 0 0 1816

Én ezért vagyok itt, hogy találjak olyan olvasókat akik olvasnak és azelőtt kérdeznek mielőtt megértik mire válaszolnak bőszen. Vagy még utána is.

 

A tóruszban egy graviton kering, ez alkotja a tórusz gerincét. A graviton körül kering egy elektromos töltés elemi energiarészecske. A páros fénysebességgel kering. Ezt állítom azért, mert ha ez a páros az elektron történetesen akkor egy tükörkép pozitronnal kapcsolódva fénnyé tud alakulni, ami ugye pont fénysebességű.

 

Párkeltésnél szintén egy fénysebességű foton hasad ketté (a foton 4 elemi részecskéből áll) és a két fénysebességű fél egy egy tóruszba kunkorodik ahol tovább kering fénysebességgel. Ezek lehetnek a kisérleti alátámasztás.

 

az elektromos töltés taszító, vagy vonzó?

 

Általánosságban állítom, hogy vonzóerők nincsenek. Elemi részecskék szintjén már nem tudok ilyen biztosan állást foglalni, egyszerűen nem tudom milyen mechanizmussal működik a graviton és az elektromos töltés, nem tudom hogyan csinálják. De ez már az a szint mint amikor a relativistákat megkérdezed hogyan működik térgörbület ami nincs.

 

a graviton az csak vonzó, vagy van taszító is belőle?

 

Egyetlen graviton van, viszont van tükörpárja ami egyfajta sztereoizomériát jelent amely ugyanaz az anyag, ugyanaz az energiacsomag, de nem forgatható be a párjába. Némiképp hasonlóan a D és L glükóz sztereoizomerekhez. A kérdést nem tudom értelmezni az előbbiek alapján.

 

A két tükörkép graviton szereti egymást és párokat alkotnak. Ezek a párok alkotják a gravitációs sugárzást és okozzák a gravitáció jelenségét akkor ha egy tömeg árnyékolóként lép fel. Ez esetben a tömeg körül a gravitációs sugárzásban egy gradiens alakul ki és a felszín körül kialakul a gravitáció jelensége.

 

A graviton pár képes megkötni egy elektromos töltés párost, ekkor keletkezik a fény foton.

 

A proton szintén tórusz szerkezetű hasonlóan a pozitronhoz, ugyanaz az anyag. Mindkét tórusz egy graviton B és egy pozitív jelű elektromos töltésrészecskéből épül fel. Mindkettő fénysebességgel kering, hiszen a proton is képes annihilálódni egy antiprotonnal értelemszerűen fénysebességű fotonná. A nagyobb tömeg a fény frekvenciájából adódik, ami az elektron-pozitron párosénak 1836-szorosa.

 

A proton sugara kb harmada az elektronénak, így egy másodperc alatt több kört tesz meg a tóruszban mint az elektron, talán ettől is függ a nagyobb tehetetlensége.

Előzmény: szőrinszálán (1815)