Szerintem nagyon jó ez az írás ebbe a topicba.

 

Dumáljuk ki.

 

A buddhista pokol NEM végtelen. 

 

https://mult-kor.hu/20140113_10_teny_a_pokolrol

 

Igenám, de ha a földipokolból indulok ki, akkor nekem igenis szenvedés, gyötrelem, ha nem mehetek hétről-hétre templomba vagy gyülekezetbe. Ha nem Bibliát fogyasztok folyamatosan. Ha az elsődleges táplálékom nem az Isten beszéde. Az nekem fos.

 

Akár lehet azt is mondani, hogy függőség vagy kényszerbetegség.

Próbálkozhatnék kicserélni egy időre a cigarettára vagy kávéra, tippmixre.

 

De.

 

Szerintem.

 

Ha az ember NEM Istennel csocsózik a mennybe, akkor édes mindegy, hogy halála után lelkének melyik tengerparton lesz foglalva szobája - mindenképp pokol.

Az Isten jelenlétének HIÁNYA miatt.

 

A földipokolban már az is szenvedéssel tarkított, ha az ember nem tud enni semmit. Nincs munkája, nincs hol laknia. Tudok 1 hajléktalanról, aki emiatt ugrott vonat elé. Szenvedett a földipokol nyújtotta dolgoktól, hiánytól, gyötrelemtől.

 

Szerintem2.

 

Az embernek Isten lehelt lelket a testébe. Ezért bárhova kerül, ha nem "hazatér", akkor is pokol minden. A Nirvana is arról szól, hogy újra Istennel legyél egy vagy valami ilyesmi