Topiktárs megválaszolta a kérdés lényegi részét, a végéhez még annyit, hogy eddig pontosan az volt igaz, amit feltételezel, mindegyik a saját laktanyájában várta a sorsát. Tavaly kezdődött a Zrínyi 2026 fejlesztéssel összhangban egy olyan folyamat, amit a lentebbi képeken is látni, hogy a laktanyákat elkezdik felszabadítani a feleslegessé vált technikától, és ezeket vasúton, illetve közúton valamelyik anyagraktárba szállítják. Régen Kalocsa és Mátyásföld volt a célállomás, mostanában Tápiószecső és Nyírtelek. Ezeken a helyeken összegyűjtik a selejt-jelölteket, típus szerint csoportosítva. (Típus alatt most nem is annyira gyártót értek, inkább szakanyag-típust. Elkülönítik a híradós technikát a fegyverzetitől, azokat a buszoktól, terepjáróktól, teherautóktól, személyautóktól, stb.) Eddig a pillanatig lezajlik a technika inkurrenssé minősítése, aminek folyamatát jogszabály írja le. A raktárakban jellemzően tárolás folyik, vagyis ezek még a küldő alakulat nevén maradnak (bár a bejegyzett tulajdonos minden esetben amúgy is az ARB). Ez azért lényeges, mert ezek még ilyen formában elvileg az alakulathoz is visszarendelhetők, bár csak egyetlen egy ilyen esetről tudok, hogy meg is történt. Időrendben ezután jön a selejtezés, majd pedig az esetleges értékesítés vagy megsemmisítés, itt jön a képbe a HM EI Zrt., mint vagyonkezelő. Mindez a folyamat évekig is el szokott tartani, addig a rendszám nincs leadva, vagyis forgalomban látod, de már teljesen biztosan nem közlekedik.
A rendvédelmi szerveknél is hasonló a folyamat, de ott nincs szó inkurrenciáról, legalábbis ami a buszokat illeti. A régebbi gyakorlat talán szerencsésebb volt, amikor a selejtezni kívánt buszokat még érvényes műszakival, önerőből vitték a központi raktárba, és ott történt a kivonás, selejtezés, értékesítés. Napjainkban jellemzőbb, hogy az adott intézetben / objektumban maradnak a buszok, és ott szervezik meg az árverést is (ennek vagyongazdálkodási oka van). Szóval amiket ott forgalomban látsz, az szinte biztosan ott is van még, de sokszor siralmas állapotban.