Válasz LvT-nek itt is:
"nem kerülte el korábban ez a szó a figyelmet"
Nem azt írtam, hogy elkerülte, hanem "mintha elkerülte volna", mert úgy tesznek, mintha ez a paralellum nem létezne. Reticentia, elhallgatás - nem a szócikkben, hanem úgy általában. Másfelől kb. 15 éve szkennelt formában is bőségesen idézek a linkek által mutatott fórumon a TESz-ből, magyar kifejezések esetén az első utam ide vezet. Tehát természetesen nem véletlenül fogalmaztam úgy, ahogyan láthatod.
"a ‹tehén›, ‹tej›, ‹tíz› szavak zöngétlen ‹t›-vel kezdődnek, miközben az iráni párhuzamuk zöngés ‹d›-vel áll"
Hamis sugallat azt állítani, hogy a dajká-nak nincs t-vel kezdődő alakja, az Érdy-kódexben a t-vel kezdődő alakot is megtalálod (426):
Mint ahogy számos más szavunk is váltakozva hol t-vel, hol d-vel jön elő, az egyszerűség kedvéért még egy példa az említett kódexből (96):
De ugyanígy tagaszt - dagaszt, tugaszol - dugaszol stb. stb.....
"mai ‹szántó› szavunkat (helynévként) ‹Σαμτὰγ› alakban találjuk leírva a XI. sz. legelején a veszprémvölgyi apácakolostor adománylevelében. Vagyis egy eredetileg ‹-ak(V)›, ‹-ag(V)› végű szó várt hangalakja a XI. sz. után ‹-ó› vagy ‹-(j)ú›, azaz az említett középperzsa ‹dāyag› szó a mai magyarban kb. ‹*tajó› alakú lenne"
Velcsov Mártonné tereh szavunkat vizsgálva elsősorban a német eredeztetés ellen kel ki (tracht), és ezt a nézetet képviseli: "A *ter- igetőnek a XI. századi igeneve sem lehet más, mint tereh (tereγ v. tereχ, vő. TA. meneh), jelentése pedig melléknévi szerepben: 'elterülő és nehéz', főnévi szerepben: 'elterülő ~ nagy kiterjedésű-»nehéz vmi' ... Részletesen elősoroltatnak itt a nyelvemlékeket feldolgozó szótárakban (NySz., KÁROLY S.: A BécsiK. nyelvtana, a MünchK. adattára stb.) található alakváltozatok: tereh, terhe, terh, terhő, terő. A nyelvjárási alakváltozatok ezeket még a következőkkel egészítik ki: terhë, terhi, terhű, teré, terő, terē, tere, teri, terű, terű (tért); ezeket pedig nem nehéz a folyamatos melléknévi igenévképző fejlődési állomásainak sorrendjébe besorolni".
Vagyis a tereh-ből is mindenféle változatok előfordultak (és képzések, mint a terhes, ami az Érdi-kódex említett prédikációjában: nehezes).
Jelentésváltozás és etimológia: még egyszer a teher szó eredetének kérdéséhez
Acta Universitatis Szegediensis: sectio ethnographica et linguistica, 29-30, pp. 195-97 (1985)
"az iráni szavak rétege alapvetően kulturális innovációkhoz kötődnek. A dajkaság, mint azt maga a szerző is szemléltette, nem ilyen"
Azt hadd kérdezzem már meg, hogy a tej és a tehén milyen kulturális innovációkat hordozott. Elődeink hirtelen kigyógyultak a laktózérzékenységből?
"azért merülhet fel a magyar ‹dajka› szó esetén a szláv ‹dojka› mellett a középperzsa ‹dāyag› is, mert a szláv és az iráni nyelvág közeli kapcsolatban áll az indoeurópai nyelveken belül, nemcsak a szókincset tekintve, de az igei szóképzésben az ablaut megőrzését tekintve is"
Itt most csak szókincset, jövevényszavakat vizsgálunk, nem nyelvrokonságot. Velcsovné pedig ezzel a megszívlelendő idézettel kezdi a dolgozatát: "KÁROLY SÁNDOR Általános és magyar jelentéstanában (AkK.1970, 255. 1.) a jelentésváltozás és az etimológia kapcsolatának egy rövid fejezetet szentel. Az etimológiai kutatások fejlesztésének érdekében négy dolgot hangsúlyoz itt, ezek közül a 3. és 4. pontból idézem a következőket: »3. Nagyobb gondot kell fordítani, amennyire lehet, a szó régi szövegbeli használatának és szituációs-kommunikációs értékének a megállapítására, ami a régi társadalmi-szituáció lehető ismeretét is megkívánja. 4. Végül meg kell adni az egyedi jellegű, adott sémáktól eltér ő fejlődé s lehetőségét, ha a 3. szempont ezt megkívánja vagy lehetővé teszi. A valószínű és kevésbé valószínű közt nehéz meghúzni a határt: a túlzott kétely éppolyan veszélyes az etimologizálásban, mint a fantázia korlátozatlansága.«"
