Mary Settegast amerikai tudós, ősrégész, a neolitikum kutatója 1986-ban adta ki Plato Prehistorian: 10,000 to 5000 B.C. in Myth and Archaeology c. munkáját. Ebben a következő lényeges dolgokra világít rá. A neolitikum embere jóval fejlettebb volt annál, ahogy ma gondoljuk.

Platón története arról a nagy történelem előtti háborúról, amit Atlantisz vivott a Földközi-térség népeivel szemben egy ősrégi hagyományon alapulhat. Settegast nem kereste Atlantisz helyét, de a Platón által leírt invázió sokkal több helyet foglal a beszámolóban, mint mint a természeti katasztrófa, ami elpusztította őket. Settegast szerint a Platón által leírt társadalom leginkább a magdaléni kultúrára illik (i.e. 17.000-12.000). A barlangok falát ellepik a harcias jelenetek, harcosok ábrázolásai. Ők háziasíthatták a lovat is. A harcias atlanták semmiesetre sem lehettek azonosak a békés Kréta vagy Théra lakóival, amit Settegast el is vet. Settegast is figyelembe veszi, hogy az akkori partok ma több tíz méteres mélységben vannak, azaz éppen azok a helyek, melyekért folytak a harcok.

Platón olyan szóbeli hagyományokra is hagyatkozott, melyek Nyugat-Európa paleolitikumi népeit írta le. Settegast feltárja a kulturális és technológiai egybeeséseket a Gibraltári-szoros vidékéig, bebizonyítva, hogy volt egy történelem előtti nagy háború, mely valóban ott zajlott, ahol Platón írta. Settegast ennek idejét az utolsó jégkor végére helyezi, nagyjából az i.e. 10. és 8. évezred közé.

Természetesen Settegast szemére vetették tudós kollégái, hogy káros amit művel, mivel Platón történetével az a "tudományos közmegegyezés", hogy az Atlantisz Platón kitalációja volt...