2019.10.20 23:00 - 23:55 Bartók Rádió
EBU Jazz
A Florian Weber Quartet koncertje
Tagjai: Florian Weber (zongora), Ralph Alessi (trombita), Michel Benita (bőgő), Nasheet Walts (dob)Florian Weber szerzeményei1. Melody Of A Waterfall, 2. Tribute, 3. Passacaglia, 4. The Follower, 5. First Dance (INNtöne Jazz Fesztivál, 2019. június 9.)Mv.: Fellegi LénárdSzerk.: Veisz Gábor
kisújszállási későesti hendrix
jazzt hallgat, bámul az éjszakába, magányosan
milliárdnyi ember az amerikai, ázsiai nagyvárosokban
egyik se tudja, hogy mit írt arany petőfinek a mihályról, a babits mihályról
bergsonról, freudról, az irgalomról
Babits Mihály egy jól ismert bibliai történetet dolgoz fel, sajátos szempontból. Az irgalom fogalma nagyon sokszor megjelenik a Bibliában, ellenpontként Isten igazságosságával. Ez a kettősség ad Jónás könyvének is különös feszültséget. Az igazságosság azt jelenti, hogy Isten megbünteti a bűnöst, és megjutalmazza, aki azt megérdemli. Ezt írja felül Isten irgalmassága. Mikor könyörül Isten a bűnösön? A Biblia szerint elsősorban akkor, ha a bűnös megbánja vétkét, és irgalomért könyörög.
– Van-e különbség a bibliai Jónás történet és a Babits által megírt történet között?
– Jónás könyve különös módon kifeszíti az irgalom kérdését. A történet szerint Isten Jónás prófétát küldi Ninivébe, amely a zsidókkal ellenséges asszírok fővárosa. Jónás feladata, hogy figyelmeztesse a niniveieket, bűneik miatt Istennek betelt a haragja, és elhatározta, hogy elpusztítja őket. Jónás nem örül a megbízatásának, és ahelyett, hogy teljesítené azt, egy ellenkező irányba tartó hajóra száll. Viharba kerülnek, Isten a hajó elpusztításával fenyegetőzik. A hajó legénysége rádöbben, hogy Jónás miatt tört ki a vihar. Bedobják a tengerbe, cethal gyomrába kerül, és akkor felismeri, hogy Isten mégiscsak erősebb, mint ő, nem hagyja, hogy elmeneküljön a küldetése elől. Ezért most már igent mond arra. A cethal kihányja, Jónás Ninivébe megy, és Isten parancsának megfelelően hirdetni kezdi, hogy negyven nap múlva elpusztul a város, ha meg nem térnek. A niniveiek pedig megtérnek. Jónás ezen nagyon felháborodik, hogy Isten ilyen olcsón adja az irgalmát. Kivonul, abban bízva, hogy Isten talán mégis megsemmisíti Ninivét, de ez nem következik be. A haragvó Jónásnak Isten egy kis növényt, repkényt növesztett, hogy az árnyékával enyhítse a forróságot. Ám hamar elszáradt, amit Jónás megint csak zokon vett. Isten akkor azt mondta neki: látod, te egy ilyen kis növény elpusztulása miatt bánkódsz, hogyne bánkódnék én akkor Ninive miatt. Eluralkodott benne a gonoszság, mégis, én teremtettem, sajnálnám, ha elpusztulna. És talán nem is mindenki rossz közülük, bizonyára élnek benne olyanok, akik megérdemlik, hogy megkegyelmezzek nekik.
Ez a bibliai történet, amit Babits feldolgozott, de egy döntő különbséggel. Babitsnál ugyanis a niniveiek nem térnek meg. Hallgatják a prédikáló Jónást, kinevetik, gúnyolják, ő pedig várja, hogy ezt a megátalkodott várost Isten elpusztítja. Ez azonban nem következik be, és így Isten irgalma jobban kidomborodik, mint a Bibliában. Ott ugyanis Isten azért kegyelmez meg a városnak, mert lakói megtérnek. Persze már akkor is irgalmas volt, amikor felszólította őket a megtérésre. Babitsnál viszont a niniveiek sem Istenre, sem Jónásra nem hallgatnak, Isten mégis irgalmaz nekik. Jónás perlekedik az Istennel, minek is jött ő ide, de ekkor kiderül, hogy azért néhányan mégiscsak megtértek, a rengeteg bűnös mellett voltak jó szándékú, tiszta érzésű városlakók is. Isten rá akarja ébreszteni Jónást, a valóság sokkal bonyolultabb annál, mint hogy egy hatalmas mozdulattal egy egész várost megsemmisítsen. Egy bűnös országban sem mindenki bűnös. Vannak a vétlen csecsemők is, és ha egy város teljesen elpusztul, akkor a gonosz felnőttekkel együtt ők is áldozattá válnak. Ezért Isten inkább az irgalmát terjeszti ki, olyanokra is, akik egyébként nem érdemelnének irgalmat. Az irgalom nem feltétlenül az érdemeink jutalmazását jelenti, hanem Isten meg nem érdemelt szeretetének a kiáradását.
irgalom, birgalom
tengertánc
van-e még porod
kisvirág
isten az tuti, hogy van
és ez király
sirály
de irgalom nem tuti
hogy szerepel
tevékenységi körében
a matematika és a fizika
kéz a kézben
járnak
és ez olyan csoda
de olyan
és az aminosavak, a lipidek
a polyszacharidok
a proteoglycánok
olyan kavargásban, célszerűségban
hogy az csoda
de még hogy mennyire
a teremburáját
irgalom
maszlag
de a célszerűség tapintható, látható, rágható
mint egy forró, nedves punci
ez még kisújszállásról is tudható
de hogy a vitalizmus, a teleologia, az ontologia
miként kapcsolódnak
az csak
csak
csak
éppen hogy ugyebár
kisújszállási fügebár tudás
de ebben néha parsifal fülig szindbád elbizonytalanodik
és akkor
és akkor
és
