.

        Mese a csendről

.

Ahol nem lehet nem meghallani

 

                Az őserdei sűrüségbe

.               fulladó bombazuhogást

.

                Árva ágyakban forgatott

                lapok kietlen zizegését

.

                Földrengések és árvizek

                távolság párnás ajtói mögé

                zárt rituális dobverését

.

                A vasreszelék-társadalmak

                új alakzatait pedzegető

                mágneses gitárpendüléseket

.

                Bordaközt kereső kések és

                egymást kereső nemiszervek

                tapogatózó neszeit

.

                A világ egész fülsiketítő

                s fülünkig mégsem hatoló

                nonstop monstre-zenekarát

 

Ahol meg lehet hallani

 

                A létezést mely minden percben

                egyenként hetvenötöt dobban

                a vérkörök őserdő-sűrüjén

.

/Somlyó György; a Kőkörökből/