Itt is megpróbálkozok, mert sehol máshol nem kaptam választ, és tágabb értelemben végül is ez is növényvédelem. Az ásásról van szó, amit úgy tünik, az egész forumban évek óta már csak én gyakorlok. Nálam olyan a talaj, hogy minden évben az egészet egyik sarkától a másikig komplett föl kell ásni, mert különben következö évben már csak csákánnyal lehetne megmüvelni. De nem csak emiatt; ilyenkorra már annyira elgyomosodik, össze-vissza szövödik mindennel, hogy azt így jövöre már nem lehetne fölhasználni. Mások ezt hogyan intézik?

Ezúttal a gombatrágyáról szeretnék érdeklödni: azoktól szeretnék kérdezni, akiknek tapasztalata van vele; ebböl sikerült most jelentösebb mennyiséghez jutni.

A tápértékéröl megoszlanak a vélemények, némelyek szerint meg se közelíti az állati trágyáét, mások szerint vetexik vele. Ti hogy látjátok?

Nekem most mindenképpen arra van szükségem, hogy a talaj szerkezete jelentösen javuljon, ez talán a tápanyagutánpótlásnál is fontosabb. Régen használtam már gombatrágyát, de az egész kertre mindig csak annyi volt, amennyit egy kombi autóval el tudtam szállítani. Az elmúlt években pedig marhatrágyát használtam, de ebböl is csak 8-10 zsák jutott az egész kertre. Most végre valamiböl SOK van.

A másik kérdésem az alkamazására vonatkozik: Ez a gombatrágya valamiféle átmenetnek tünik a talajtrakaró és a klasszikus trágya közt. Az ágyásokban nem probléma rendesen bedolgozni, azaz ásóvillával beforgatni. De mit tegyek az olyan helyeken, ahol fölszínen futó gyökerek, föld alá visszahúzódott, vagy akár föld feletti évelök miatt nem tudok ásni? Elegendö, ha a felszínen szétterítem, és a villával esetleg kicsit mexurkálom? Mindig azt hallom, hogy a trágyát a legrövidebb idön belül be kell forgatni, mert különben elvész a nitrogéntartalma. De mi lesz, ha a fölszínen marad? Persze egy része biztos bemosódik, meg a giliszták is elvégeznek egy csomó munkát, de vajon kifejti-e így is a hatását?