Kevert nyelv nincs. Ha két népelem politikai-nyelvi egységet hoz létre, tudása összegződik, a szókincs is összegződhet, de a nyelvtan, a fonetika vagy az egyik, vagy a másik népelemtől származtatható.

 

Volt a nomád állattenyésztők népe (észak), és volt a harappai kultúra népe (dél), amely fémfeldolgozással (bronz) foglalkozott. Ehhez persze réz, ón kell. Oda kell menni, ahol ez megtalálható (Ural, Erdély). A harappai kultúra az Indus völgyében alakult ki, nagyjából egyidőben létezett még a sumer és egyiptomi magaskultúra is. 

 

Az Uralban bányász, fémfeldolgozó kolóniaként létrehozták a városok országát (Arkaim). 

 

A két nép tudásának csúcsterméke az Andronovoi (küllős, kétkerekű, íjásszal felfegyverzett) harci szekér (i.e. 2000) Továbbá a lovas-nomád-nagyállattartó életmód. Ez távolsági hadviselést, expedíciós hadjáratokat, birodalmak létrehozását tette lehetővé. Így került az egyiptomiak által hükszoszoknak (heka haszut=távoli földek urai, Josephus Flaviusnál pásztorkirályok) nevezett nép hódítóként egyiptomba, fővárosuk Avaris, akiket később az egyiptomiak észak felé kiszorítottak É-Egyiptomból....

 

Javasolom, hogy olvasd el a tanulmányomat:

 

https://julianusbaratai.blog.hu/2017/08/07/az_ostortenet_harckocsija_es_a_magyar_etnogenezis