A téridő görbületét leíró egyenletek a nyomó gravitációs sugárzás tömegek közelében kialakuló gradiensét írják le. Ilyenképpen a relativitáselmélet éppen a nyomó gravitációt írja le, csakhát elvileg rosszul. Előszöris a látszó világot írja le és nem a valóságot.

 

Hosszkontrakciót vízionál pedig az csak egy látszólagos hatás, valójában semmi nem történik a bot hosszával csak menetközben másképp látjuk, mérjük.

 

Idődilatációt vízionál de az órák ugyanúgy rezegnek mint a földi kontroll, csak másképp látszanak. Kevés a kisérlet.

 

Tömegnövekedést vízionál pedig a mozgó részecskék tömege nem változik meg semennyire, mert a tömeget a tóruszban pörgő/keringő elemi részecskék frekvenciája és ezáltal a tórusz tehetetlensége szabja meg és nem a tórusz mozgási sebessége.

 

Szingularitást vízionál oda ahol a gravitáció nem a végtelenbe hanem éppen nullához tart, nevezetesen a BH belsejében. Így csak az elkövetett hibának van szingularitása, a BH-nak nincs.

 

Tehát nem a téridőnek feleltethető meg hanem a téridő van megfeleltetve a nyomó gravitációs sugárzásnak illetve annak tömegek közelében kialakuló gradiensének, mint a nyomó gravitáció matematikai leírása. Semmi esetre sem fordítva.

 

A fizika tele van hibával és téveszmékkel, a fizika egyfajta diktatúra.