Itt egy hrsz -re került 8 mérőóra.
Papíron nem társasház, valóságban nem szimpla lakóház.

Mármint: 8 önálló "rendeltetési egység" >>lakás van?
Akkor az már társasház kéne legyen, mivel 6 lakásig lehet a PTK szerint működni.

(ésszerű lenne csinálni egy társasházat...)

Akkor kié is a mérő előtti részek a földkábeles betápig?  

A szolgáltatóé!

A tulajdoni és felelősségi határ: a mérőóra elmenő csatlakozója.

Az órából jövő MÉRT vezeték viszont már a tiéd...

Ami még a mérő előtt van az szolgáltatóé.
- mérőóra

- kismegszakító
- vezeték/elosztó kötés
- csatlakozó vezeték az "utca" felé

Minden ami az óra "előtt" van az még a szolgáltatóé és ezért regisztrált szerelő köteles.

Éppen ezért a szomszéd is köteles lehetővé tenni a regszerelő/szolgáltató számára a hozzáférést >> BÁRMIKOR!!! azaz nem zárhatja el sem ezeket a cuccokat.

 

-----

(c) Ha az első túláramvédelmi berendezés és a fogyasztásmérő hely az épületen kerül kialakításra,
olymódon kell azt elhelyezni, hogy az könnyen elérhető legyen, pld.:

- épület külső falsíkjában a rendszerhasználóval egyeztetett helyen,
- kapu bejáróban a kapun kívül, stb.
Épületen belül, tulajdonos által elzárható helyen az nem alakítható ki.

Fogyasztásmérőhely kialakítására vonatkozó előírások

A fogyasztásmérő helyének meghatározásakor elsődleges szempontok:

- a lehető legrövidebb úton legyen vezetve a csatlakozóvezeték, vagy a méretlen fővezeték

- feleljen meg a szükséges fogyasztásmérés igényeinek

- könnyen hozzáférhető, és leolvasható legyen a fogyasztásmérő

- bérleményen, -lakótéren belül nem lehet elhelyezni,

- az időjárás viszontagságai, és mechanikai sérülés ellen védett legyen

A fentiek betartásával a fogyasztásmérő berendezés elhelyezhető az épület első, vagy oldalsó külső falsíkján, illetőleg abba besüllyesztve.

Több lakásos épületben, egy helyen összevontan, a főelosztó berendezés mellett, annak közvetlen közelében kell elhelyezni az épület belsejében, de lakáson kívül, a közös térben, lépcsőházban.

(c) Az épületre csatlakozás helyét az épület külső falsíkján, úgy kell elhelyezni, hogy az könnyen hozzáférhető , s közterületről látható legyen.
(d) A csatlakozási pont a rendszerhasználó, illetve az ingatlan tulajdonos által elzárható helyen nem helyezhető el, azt kívülről, közterületről kezelendő módon kell elhelyezni.
Ettől indokolt esetben, egyedileg egyeztetett módon el lehet térni (pl. műemléki homlokzat).
(e) A rendszerhasználó főelosztóberendezését, a csatlakozási ponttal lehetőleg egy szinten, a rendszerhasználó érdekeit is figyelembe véve, olymódon kell elhelyezni, hogy a csatlakozási ponttól kiépített betáplálófővezeték a lehető legrövidebb legyen. Az elhelyezésnél a berendezés biztonságára is figyelemmel kell lenni.
(f) A fogyasztásmérő helyét, a főelosztóberendezés közvetlen közelében összevontan, egy helyen kell elhelyezni. Többszintes épület esetében is cél, hogy a fogyasztásmérők összevontan a főelosztóberendezés közvetlen közelében, egy helyen legyen elhelyezve.

Egynél több lakást ellátó csatlakozásnál, minden esetben, az MSZ 447.sz. szabvány 1.4.1.2. pont szerinti "csatlakozó főelosztó berendezést" kell alkalmazni.

A csatlakozó szekrényekben - csak késes rendszerű olvadóbiztosító, vagy megszakító kapcsoló alkalmazható.

 

A főelosztó berendezés közelében összevontan elhelyezett, illetve a szintenként csoportosan elhelyezett mérőkig a fővezeték rendszert úgy kell kiépíteni, hogy az csak bérleményen kívüli épület részekben haladhat olymódon, hogy dobozok közbeiktatására lehetőleg ne kerüljön sor. A dobozok csak tömítettek és zárópecsételhet kivitelűek lehetnek. A fővezetéket ötvezetős rendszerben kell létesíteni az MSZ 447. sz. szabványnak megfelelően. Az egyes lakások részére a leágazó fővezetéket elégséges a szükséges fázisszámnak megfelelően kiépíteni. A védőcsövezés azonban feleljen meg a háromfázisú rendszernek.