Hmm .. szervezés.

A. verzió: Nem bázist nézel ki, hanem autókat (pár hétig mobile.de, lesz 6-10 autó biztos záros távolságon belül, persze ha nem extra elvetemült igényeid vannak). Ha van még kérdés benned, felhívod szépen őket és lekéred, amit akarsz, amelyiktől akarod. Mélt felejtsd el. Ha normális, akkor elküldi amit kérsz (pl szervizkönyv oldalai fotón, vagy ha látsz az autón valamit). Ha nem normális, vagy hiteget, húzd le a listáról. Marad 3-6 autó. Kiválasztod a legszimpatikusabbat, az lesz az első. A többiből csinálsz egy kört, egyenest, cikkcakkot, ami tetszik. Innen lesz komoly. Pl pénteken délután lebeszéled az elsővel, hogy hétfőn reggel 8-kor ott vagy tutira. Ha tetszik, megveszed, ha nem továbbmész. Ha a második tetszik, megveszed, ha nem, továbbmész. Nincs visszamászkálás, meg mind a 6-ot meg akarom nézni, aztán majd visszamegyek, mert a 3. tetszett, stb. Vagyis lehet így is, de akkor nincs vége és millió km lesz, meg idő. Határozottnak kell lenni :) Vettem már így, legtöbbször az elsőt, mert jól lebeszéltem és "csak" azt kellett lecsekkolni, hogy minden igaz volt-e. Többnyire igaz volt, úgyhogy hoztuk. Nem eladásra, hanem magunknak, családnak.

B. verzió: Nagyon igényes vagy, esetleg olyant akarsz, amiből nagyon kicsi a kínálat. Vadászod a neten folyamatosan (mobile.de). Beállítod a vadászt persze! Ha megjelenik egy nagyon jó, azonnal felhívod az eladót, megkérdezel mindent, amit tudni akarsz, ha jó, akkor lebeszéled, hogy másnap reggel nyitáskor ott vagy. Így is vettem már, működik, de észnél kell lenni, mert gyorsan kell dönteni, ehhez nem árt, ha mobil tudsz lenni, plusz van egy társad, akivel mész ugye, mert visszafelé nehéz két autóval jönni :) Csütörtök este 5-kor Pestről hazafelé jövet jelzett a telefon, 6-ra hazaértem, közben ledumáltam az emberrel, meg a cimborámmal, 7-kor indultunk, reggel Stuttgartban voltunk, 11-kor már visszafelé a pályán voltunk. Egy indiai nepper volt, 18 éve él Németországban, totál korrekt volt. Csak egy bicskakulcs volt ott, de megesküdött, hogy megvan a másik is, csak nagyon friss az autó. Elhittem neki, az autót elhoztuk, egy hét múlva itt volt a másik bicskakulcs postán (90e ft-ba került volna itthon) és elnézést kért, hogy várni kellett rá.

Magán vagy nepper. Szinte mindig neppertől vettünk autót. A németeknél kicsit máshogy működnek a dolgok, mint itthon. A magánszemély amikor autót vesz, akkor betolja az autót egy kereskedésbe, leveszi a rendszámát és átteszi az új autóra és persze lepapírozza a Zulassungstellében. Ettől kezdve a régi autón se rendszám, se biztosítás. Tehát eszébe sem jut otthon árulni, mert kipróbálni sem tudod, csak feltenni trélerre és elvinni. A neppernek viszont van próbarendszáma, ki tudod próbálni, plusz elmegy veled rendszámért. Nem volt feltétel sosem, hogy szűrjem az eladókat, de az arány kb, hogy tízből 8 nepper (ebből 3 török, azokat egyből lehúztam), 2 mondja, hogy magánszemély, ebből legalább 1 ugyanúgy kereskedő, csak azt gondolja, hogy jobban kelendő az autó így, aztán marad 1 (vagy annyi se), aki tényleg magán. Szóval nem kell félni a neppertől (ha nem török) .. szerintem :)

Teo >