Folytatás
A pénztárnál közölték, hogy a Stern bejárathoz menjek. Raffelle Stern egy építész volt, aki az 1820- as években a Colosseum felé eső megerősítő falát építette. A másik oldal megerősítő falát Valadier építette. A Stern bejárat a Labicana felé néző oldalon van. Könnyű megtalálni,mert egyrészt van a fal mellett egy szürke bódé és itt áll a tömeg. Innen indul minden vezetés, a csoportok, a gyerekcsoportok és az egyéniek is. A Piazza del Colosseohoz felvezető lépcső mögött fizetős wc. A Stern bejáratnál kb 9.15-kor megmutattam a jegyem, kaptam egy ragasztós hátú papírfecnit, amit a kabátomra kellett ragasztani. Erre 9.40 volt írva. Megkérdeztem, hogy mikorra jöjjek vissza 9.25-ra, ami a jegyen volt vagy 9.40-re ami a fecnin volt.. Pas közölte, hogy 9.30-ra. Olaszok.
A vezetés 9.40 kezdődött. A normál belépőjeggyel csak az első és a második szintre lehet felmenni. ( Amikor már lefelé jöttem, megállított 2 japán leányzó és megmutatták a telefonjukon a fordítóval megírt olasz mondatot: hogyan lehet felmenni a 4. emeletre. Sikítozni kezdtek, amikor japánul válaszoltam)
Mi először bementünk az aréna szintre, majd lementünk az alatta lévő szintre. Ezt csak a 20.sz-ban tárták fel, sokkal világosabban a kövek, mint a felsőbb szinteken. Majd felmentünk a legfelső szintre. Érzelmileg elég megrendítő volt az egész. Szerintem a gladiátor játékok még annál is gonoszabbak voltak, mint az aztékok emberáldozata. Különleges érzés volt az aréna is, az alagsor is és a fentről lenézni az épületen belülre is és kifelé a városra is. Ezt egyszer látni kell.
A lépcsők elég nehezen mászhatók, magasak. Pedig újak, 19.századiak. Az eredeti lépcsők sokkal magasabbak voltak, egy-egy travertin kő blokk volt egy lépcsőfok. El sem tudom képzelni, hogy tógában, saruban hogyan másztak fel.
Másnap izomlázam volt. A túra a 2.-ra leérkezve ért véget, kb 1óra 15 perc volt. Angol nyelvű túra volt, guide nagyon lelkes volt, logikusan beszélt.
Ez már a időpontos foglalás bevezetése után volt, úgy éreztem, hogy talán nem voltak olyan sokan. Ahhoz képest, hogy lenézve óriási sorokat láttam a bejáratnál és a pénztárnál is. Az első emeleten van egy kiállítás, nagyjából az épület történetéről. Rajzokkal, modellekkel, sőt számos eredeti szoborral a Palazzo Massimoból, a Capitoliumról, de a Metropolitan Múzeumból és a müncheni Glyptotekból is. Több gipszmásolat is volt, ezeket egy 1937-es Augustus kiállításra készítették, és abban a Civilta Romana EUR-ban levő múzeumban vannak, ami most zárva van.
Viszont wc-t nem találtam bent, de lehet hogy csak rosszul kerestem, bár én wc keresésben jó vagyok.