Virágzó kultúrában nem lehetett és nem lehet használni a rovarölő szerek 90%-át. A most betiltottak nem is tartoztak a maradék 10%-ba. Ennek ellenkezőjét nem mondtam, nem is gondoltam. Én virágzó kultúrában egyáltalán nem használok (szilva---> Mospilan  kivételével) rovarölőt.  Nincs is ennek értelme, nem is indokolható. Mivel a rovarölő drága, és a méhek a kertészek barátai, aki mégis virágzásban rovarölőzik, az szándékosan kárt okoz, többek között magának.

Nem ez a baj!

Az a baj, hogy a méhek egész tavasztól őszig ügyködnek. Az igaz, hogy nekünk tavasszal van rájuk a legnagyobb szükségünk, de nyáron is virágoznak a gyomok stb-stb.

Nálam nem virágoznak, de azt gondolom kiskertben általában nem, mert nyírjuk a füvet, vagy alatta be van ültetve a kert haszonnövénnyel amit nem hagyunk elgyomosodni. Méhek, beporzó rovarok elvétve fordulnak elő nyáron egy kiskertben a fák alatt, környékén.

Azért az jelzésértékű, hogy a nagy méhpusztulások nem tavasszal vannak, annál inkább akkor, amikor a nagyüzemi pl napraforgó táblák virágba borulnak....

Nem mondom, hogy nem a neonikotinoidok okozzák, biztosan hozzájárulnak a bajhoz, mert helytelenül használják véleményem szerint.

A nem virágzó növényekben felszívódott neonikotinoid lebomlása hosszabb időt vesz igénybe. Az általánosan használt kontakt szabad forgalmú piretroidok egy jelentős része teljesen másképpen viselkedik. Pl. Sherpa, Cyperkill, Decis. A felületre tapadva napokig érintőméregként működik. Na most azzal fognak még többet permetezni. Ez lenne a jó irány? Ez mitől menti meg a méheket, ha ugyanolyan eszetlenül használják?

A felszívódó szer levirágzott kultúrában már nem kerül kapcsolatba a méhekkel.

A csávázószereket most hagyjuk, az teljesen más történet. Ebben nincs vita. Kikel a növény, tele méreggel és virágozni kezd, benne a még le nem bomlott hatóanyagokkal. Jogos az aggodalom szerintem is.