Visszaolvastam, korábbi hozzászólásaidat, már értem...

 

Tisztázzunk pár kérdést!

 

Egyes növényvédőszerek, pontosabban hatóanyagok betiltásának több oka lehet.

 

Az első, amikor kiderül, hogy maga a hatóanyag vagy annak a természetre még mindig bőven káros bomlástermékei felhalmozódnak, károsak az emberre és az őt körbevevő természetre.

Korábban említetted a DDT-t és ez jó példa erre. Egyébként pont a DDT példája sok dolgot megváltoztatott a növényvédőszerek engedélyezés előtti vizsgálati protokolljában. Remélem hasonló többet nem fog előfordulni. Jogosan van tiltva a használata de előállítása is.

 

A második betiltási ok, amikor egy növényvédőszer helytelen használatának nagy a veszélye és ezzel a természeti környezetben okoz jelentős károkat. Most csak a permetezésről beszélünk, a csávázás más kérdés. Vagy igaz, vagy nem, nem érinti a kiskerti gazdálkodót jelentős mértékben. A lényeg a "hülye ember faktor" elleni védekezés.

És itt érkeztünk el az Actara-hoz és általában a neonikotinoidok családjának egy részéhez. Mert nem mindegyiket tiltották be. Érdekes, de a tiltásban a Calypso 480 SC hatóanyagát nem sorolják fel és például a Mospilan hatóanyaga is neonikotinoidok családjának a tagja, utóbbi most is szabad forgalmú.

Az Actara egy nagyon jó hatású szer. Ezért szerettük. Talán túl jó is? Tovább szigoríthatták volna a használatát, mondjuk I. kategóriába, hát miért nem tették? Mert nincs értelme!

Az Actara és társaival nem a kiskertekben van a baj, hanem a nagyobb ültetvényeken. Egy nagy ültetvényen nem lehet ellenőrizni, de fizikailag is nehéz megoldani, hogy a permetezést csak napnyugta után végezzék, amikor a méhek nem röpülnek. Hiába virágzott le a gyümölcsös, ha alatta a gyomok virágai vonzzák a beporzó rovarokat!

Egy-egy ilyen permetezés nagyobb földterületeket sterilizált.

Ugyanez kiskertben józan esetben nem történik meg, én például kizárólag este, sőt éjjel villanyfénynél permetezek. Több okból, nem ismétlem, korábban írtam már róla. Ezzel eleve kisebb kárt teszek a beporzó rovarokban, de ráadásul egy kisebb földterületről van szó, a rovarok populációjának van lehetőségük regenerálódni. Sajnos a kártevőknek is, jönnek a szomszédból ismét!

Térjünk vissza a nagyüzemi gazdálkodásra!

Mit fognak tenni? Kukacos gyümölcs eladhatatlan, tehát védekezni kell! Ha nem áll rendelkezésükre hosszú hatású felszívódó készítmény, kénytelenek lesznek kontakt szert használni. Ha a felszívódó szerből mondjuk évente 2-3-szor permeteztek, ehelyett a kontakt szerrel 5-6-szor fogják ugyanúgy sőt még jobban, totálisan letarolni a rovar populációt.

 

Nem vagyok nagyüzemi gazdálkodó. Értem az ő gondjaikat, de nem az én problémám. Azt nem hiszem, hogy mostantól nagyságrendekkel emelkedni fog a beporzó rovarok száma. Elsősorban a méhekre gondolok, de nem kizárólag.

Beszéltem már méhészekkel. Persze ők örülnek a betiltásnak, de amikor az "egyéb" bajaik szóba kerülnek, akkor rögtön részei lesznek a panaszáradatnak a méhkaptárak elszaporodó betegségei, a méhek élősködői, kártevői, amelyek soha nem látott számban vannak jelen, talán a klímaváltozás miatt. Szóval a méhek számának csökkenésének nem a növényvédőszerek a kizárólagos okai, noha biztosan hozzájárulnak.

Az is biztos, hogy annak nincs értelme, hogy a nagyüzemi gazdálkodásban tiltanak be egy szert, amit kiskertben engedélyeznek. Ez hülyeség. Szóval betiltották például a tiametoxam hatóanyagot és ez így van rendben, elfogadom de nem is tudok mit tenni ellene. Pontosabban egy dolgot: készletezek és amíg tart, addig felelősséggel és odafigyelve használom. Utána meg kiderül, mi áll rendelkezésre.