"Ha a Királyi kamrában valami robbanás történt volna, az alighanem látszana a mennyezeti gerendák és az oldalfalak paneljeinek elmozdulásában..."

 

Igen, ilyesmire gondoltam először én is először, de éppenséggel lehetett valami másféle robbanás is, nem olyan, amilyet leírsz. Hiszen Vyse ezredes 1837-ben a könnyitő kamrák oldalán úgy jutott egyre feljebb, hogy végigrobbantgatták a falakat.

 

 

Az első kép mutatja a Királyi kamra mennyezetén a repedést. A második a kamrák szerkezetét. A sötétebb színezet mutatja a gránitot, a többi a mészkő.

 

A könnyítő kamrák ötlete, nem tudom, hogy és miért vetődött fel az építőknél. Gantenbrinknek eszerint az a véleménye, hogy az volt a szerepe, hogy a Nagy Galéria fölé nyúljon, mert e nélkül egy „alacsony” Királyi kamra teteje a terhelés felét vízszintes irányba terelné. Azaz a Nagy Galéria felső végére irányulna (északi irányban).

De ahogy nézegetem a tervrajzokat ez esetben is túlbiztosították az egészet. Petrie azt írta elég lett volna egy könnyítő kamra a Királyi kamra biztosítására, de ugyanígy elég lett volna egy is a Nagy Galéria biztosítására is, hiszen már a Davison kamra teteje is fölé nyúlt a Nagy Galéra legmagasabb pontjának. Kerisel szerint meg nem hogy enyhítették a könnyítő kamrák a Királyi kamrára nehezedő nyomást, hanem még túlterhelték is azt.

Már a beruházott munka is megdöbbentő, hisz mind az öt kamra padlóját egyenként 9 nagy gránithasáb alkotja (összesen 45 db =1835 tonna). És ezek is gránittömbökön fekszenek. Több mint 800 km-ről hozták ezeket. Az 5 könnyítő kamra teljes magassága vagy 17 méter.

Az aprólékos mérések kimutatták, hogy mennyit mozdulhattak el a felső kamrák. A Nagy Galéria ún. nagy küszöbje a Királyi kamra irányában feszül, de azt ez nem zavarja, mert a Királyi kamra déli fala egy felülről jövő nyomásnak engedve lefelé mozdul (de még több mozgást is kimutattak). Az alsó tehermentesítő kamrákat is egy nyomás feszíti a galéria felől a déli irányba! Ilyenek alapján Petrie inkább egy földrengésnek tudta be a mennyezet végigrepedését (mert a földrengéstől a falak egy hüvelykkel eltolódtak). Úgy vélte, nem sokkal a temetés után nem sokkal volt a földrengés. Az építők egy csapata ezért felnyitotta a piramist, hogy megnézzék nem sérült-e a sír: a levezető folyosó alsó végén lévő átjáróból felhatoltak az ún. kútaknán, kimozdították a Nagy Galéria legalsó rámpa tömbjét, majd a Nagy Galéria felső csúcsából vájtak egy 7 méteres folyosót a legalsó könnyítő kamráig. Pontosan ismerték annak szerkezetét, mert közvetlenül a mészkőből álló falhoz vezették és nem a gránitból állóhoz! Ezután megpróbálták betapasztani az egy hüvelykes repedéseket.

Ez a megoldás hihető lenne? Mert szerintem elég kétséges. A király utódai sehol nem fektettek be nagyobb energiákat az elődjük síremlékének befejezésébe vagyis inkább "utókezelésébe". Hufut a fia Dzsedefré temettette el: a piramis mellé két hajót temettetett és az üregeket borító gerendákba már mindenhol a saját nevét vésette (és egyszer sem Hufuét). Nem is értem, mi haszna volt a gerendák repedéseinek begipszelésébe, hiszen a Királyi kamrába bizonyosan nem hatoltak be ekkor?

Egy másik mérnök, Kerisel (és Kozinski építész szerint is) vizsgálatai szerint viszont statikai hiba okozta a repedést. Szerinte még az építés idején történt a repedés, s ekkor vájták a Davison kamrához a galériából az alagutat. Kerisel szerint kétszer egymás után tömték be itt a repedést.

Én ennek sem látom igazából értelmét. Hufu nem engedélyezte volna a temetést a kamrában, ha ez így történt volna. Pedig megtörtént a temetés, a piramist elég bonyolult módon lezárták.

Hogy a fenébe tudtak végigrepedni a marha erős gránithasábok? Ráadásul nem csak a Királyi kamra fölött, hanem a felette lévő kamrákban is (főleg a Davison kamrában)? Hogyhogy nem roppant össze ugyanezen erők hatására az elmúlt 4600 év alatt a Királyi kamra (vagy a felette lévő kamrák)?

Ha mégis földrengés okozta volna a repedést, úgy hogy nem károsított semmi más folyosót és kamrát a piramisban?

Christopher Dunn mérnök szerint meg valami szerencsétlen robbanás történt a Királyi kamrában: ekkor sötétedett csokoládébarna színűvé a kőláda is, ami egykor rózsaszín lehetett. De így is nehezen értem, már mi a fenének kellett folyosót vágni ezután egy teljesen extrém helyről a Davison kamrába, hogy csak körbeszimatoljanak.

(Itt valami ismeretlen „rejtély” lehet, mert tekintve a gránithasábok repedését és a bevágott átjárót, nekem is inkább „fantasztikus” gondolataim támadtak egyfajta magyarázatként.)